Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
feladatát elláthassa. Külső alakja egy kettős csigavonalnak<br />
(kettős spirál) felel meg, amelynek gerincét<br />
két egymás köré tekeredő szál alkotja. Mindkét szál<br />
egy hosszú láncmolekula, és a két párhuzamosan<br />
futó lánc határozott irányítást mutat. A kettős<br />
spirálban egymással szemben futva, jobbmenetes<br />
csavarként tekerednek egymás köré. A négy kémiai<br />
betű – adenin (A), guanin (G), timin (T) és citozin (C)<br />
– képezi a genetikai információ ábécéjét. Figyelemre<br />
méltó, hogy sok gén nem egyetlen összefüggő<br />
DNS-szakaszból áll, hanem mozaikszerűen kell<br />
őket összerakni több különálló szakaszból. A DNS<br />
<strong>minden</strong> sejtben tárolja a fehérjék előállításához<br />
szükséges genetikai információt, és az információt<br />
egy másik nukleinsav, a ribonukleinsav (RNS)<br />
közvetíti. Általában egy szervezet összes sejtje<br />
azonos DNS-molekulákat tartalmaz, de nem <strong>minden</strong><br />
gén aktív egyidejűleg <strong>minden</strong> sejtben.<br />
Fehérjék (proteinek): A fehérjék az élet legfontosabb<br />
anyagai. Ha a DNS-molekulát az élet konstrukciós<br />
tervének tekintjük, úgy a sokféle fehérje az építéshez<br />
szükséges téglákat és maltert jelenti. Sőt, a fehérjék<br />
egyben a sejtek és a szervezet összeszereléséhez<br />
szükséges szerszámok. Igen, ők játsszák a<br />
mesteremberek szerepét is, akik az építést<br />
kivitelezik. Génjeink alkotják a koncepcionális alapot<br />
(ők tárolják a „szoftvert”), de fehérjéink által vagyunk<br />
azok, akik vagyunk (a „hardver”). A DNS-molekulákban<br />
és a fehérjékben közös, hogy egymáshoz fűzött<br />
alegységekből álló hosszú láncmolekulákat alkotnak.<br />
Funkciójukban azonban alapvetően különböznek.<br />
A DNS-molekulák alkotják a genetikai archívumot.<br />
A fehérjék ellenben elképzelhetetlenül változatos<br />
háromdimenziós alakzatokká fejlődnek, és ez<br />
a sokféleség a funkcióikban is tükröződik. Így a<br />
fehérjék lehetnek többek között a test felépítéséhez<br />
szükséges szerkezeti elemek, hírnök-molekulák,<br />
receptorok az ilyen hírnökök számára, egyedi<br />
sejtazonosítók és védőanyagok olyan sejtek ellen,<br />
melyek idegen azonosítókat tartalmaznak. Talán<br />
a legfontosabb fehérjék az enzimek, amelyek<br />
katalizátorként szabályozzák a biokémiai folyamatok<br />
sebességét. Egy megfelelő enzim egy reakció<br />
sebességét akár a milliószorosára gyorsíthatja.<br />
Végül a fehérjék nélkülözhetetlenek a genetikai<br />
információnak elvégzendő műveletekbe való áttételében.<br />
A fehérjék szerkezete és kémiája: Bár sokféle<br />
aminosav létezik, a Teremtő közülük csak húszat<br />
választott ki, hogy belőlük az összes elképzelhető<br />
fehérjét és így az élet struktúráit is felépítse. A<br />
genetikai kódban három betű jelöl egy aminosavat.<br />
Mindegyik fehérje aminosavak egy pontosan<br />
rögzített sorozata (szekvenciája). A láncok hossza és<br />
az aminosavak jellemző sorrendje a fehérje összes<br />
fizikai és kémiai tulajdonságát meghatározza.<br />
Különösen fontos, hogy milyen a fehérje térbeli<br />
elrendezése. Egy fehérje éppen úgy hajtogatódik<br />
össze, hogy szabad energiája a lehető legkisebb<br />
legyen; vagyis a fehérje a „legkényelmesebb”<br />
helyzetet veszi fel. Elvileg egyedül az aminosavszekvenciából<br />
meg tudnánk határozni egy fehérje<br />
háromdimenziós szerkezetét, ha ismernénk az<br />
összes erőt, amelyek sok ezer atomjára, valamint<br />
az oldószer környező molekuláira hatnak. Egy<br />
ilyen számítás ismereteink mai állása szerint nem<br />
lehetséges – még a legnagyobb számítógépekkel<br />
sem. Az élőlények megalkotásakor a Teremtő mégis<br />
úgy tervezte meg a felhasznált fehérjék mindegyikét,<br />
hogy a kívánt tulajdonságokat eredményezzék.<br />
79
Change language