Isten minden embert elhívott

A sejtek mérete: Az emberi sejtek méretei nagyon
eltérőek. Szabad szemmel vagy nagyítóval az
emberi testnek csak kevés sejtje ismerhető fel.
A legnagyobbak a petesejtek, amelyek 0,15 mm
= 150 μm átmérőjükkel éppen elérik a láthatóság
határát (1 μm = 1 mikrométer = 1 ezred milliméter).
A nagy sejtek közé tartoznak még egyes nagyobb
idegsejtek sejttestei, amelyek átmérője 0,12-0,2
mm = 120-200 μm. Sok idegsejtnek nyúlványai
vannak, amelyek hossza elérheti az egy métert,
bár keresztmetszetük csak néhány mikron. A többi
emberi sejt mérete a szövettípustól függően 5 és 20
μm között változik. Néhány idegsejt, csontvelőben
levő óriássejt, stb. mérete (80 μm vagy több) a
szokásos sejtméret többszörösét is elérheti. Az
emberi szervezet legkisebb sejtjei közé tartoznak
a 4-5 μm méretű kis gliasejtek (lat. glia = enyv), a
spermiumok, amelyek fejének átmérője 3-5 μm,
valamint a vörös vértestek, melyek átmérője 7,5 μm.
A közepes méretű sejtek átmérője 30-50 μm.
A sejtek alakja: Funkciójuktól függően a sejtek
alakja nagyon eltérő lehet. Alakjuk gyakran a
környezethez alkalmazkodik, mint pl. a hámszövetekben.
Ezek között vannak kocka alakú, lapos
és hasáb alakú sejtek, amelyek szorosan egymás
mellett helyezkednek el, ezért van szükségük
sajátos alakjukra. Egyes sejtek orsó alakúak (pl. a
simaizomzatban) vagy gömbölyűek. Más sejteknek
hosszú és elágazó nyúlványaik vannak, mint a
kötőszöveti és idegsejteknek.
A sejtek feladatainak sokfélesége: Bár a sejtek
alapmintájukban egységes képet mutatnak,
feladataik nagyon sokfélék. Mindegyik sejttípus
a szervezeten belül egy-egy különleges feladat
ellátására specializálódott. Így a vörös vértestek
(eritrociták) oxigént szállítanak, az idegsejtek az
információfeldolgozás szolgálatában állnak, a
mirigysejtek meghatározott anyagokat választanak
ki, így a kiválasztást szolgálják, az izomsejtek a test
motoros funkcióit biztosítják, a csírasejtek pedig a
szaporodásról gondoskodnak. Egy sejt szolgáltatásai
egy specifikus genetikai információn alapszanak.
Ez a sejtben, az öröklési anyagban levő DNS
(dezoxiribonukleinsav) meghatározott szakaszaiban
tárolódik. Itt található egy program a sejtosztódás
szabályozásához és a szükséges fehérjeanyagok
szintéziséhez. Ez a két tulajdonság elengedhetetlen
feltétele annak, hogy egy megtermékenyített petesejtből
egy soksejtű szervezet fejlődjön ki, és a közös
elődsejtekből olyan eltérő sejtek, mint az agy-, tüdő-,
izom- vagy májsejtek alakuljanak ki. A különböző
differenciáltságú és funkciójú sejteknek várható
élettartama is különböző. Egyes sejtek néhány óra
vagy nap alatt elpusztulnak (pl. a bél hámsejtjei),
míg más sejtek élettartama eléri az egész szervezet
életkorát (pl. idegsejtek).
A sejtek száma: Az emberi testet felépítő sejtek
számolt ill. becsült száma lélegzetelállítóan nagy:
100 billió! Ez a szám alig elképzelhető; 10 14
vagy 100 000 milliárd. Ha valaki el akarna eddig
számolni, és ezt megszakítás nélkül, éjjel nappal
másodpercenként egyet számolva folytatná, egy
emberélet is kevés lenne hozzá. Ez ugyanis három
millió évig tartana! Egyedül a vérben 25 · 10 12 ,
azaz 25 billió vörös vértest van. Ezzel ők alkotják
a leggyakrabban előforduló sejttípust, és az
összes többi sejttől eltérően sem sejtmagjuk, sem
sejtszervecskéik nincsenek. A fennmaradó sejtek
közül további 100 milliárdot (= 0,1 billió) az agy
idegsejtjei tesznek ki.
Ha testünk összes sejtjét egymás mellé raknánk,
akkor – 40 μm közepes sejtmérettel számolva – egy
olyan hosszú sejtláncot kapnánk, amely 100-szor
érné körül az egyenlítőt.
73