A lelki élet vizsgálatának eredményei

218
varázslatnak, az istenek, démonok haragjának tartják. Ezért ál-
dozatokkal igyekeznek őket kiengesztelni. Fidzsi lakói szerint
az isteneket csak a beteg test egy részének feláldozásával lehet
kiengesztelni. Azért levágják a gyűrűsujj első perecét, majd a
másodikat, néha az egész kezet. Gyógyításra az orvosembert ké-
rik fel, akitől félnek, de akiben bíznak is. A fehér orvosokat a
saját varázslóiknál hatalmasabbnak tartják, de hosszas gyógy-
kezelésnek nem engedik magukat alávetni, mert a mágikus erő-
nek szerintük azonnal hatnia kell. A betegség ellen amulettet is
hordanak. Ha a beteg állapota minden mágikus eljárás ellenére
is rosszabbodik, igen könnyen sorsára hagyják és nem törőd-
nek vele, mert nem akarnak a szellemekkel kikezdeni. Gran-
Chacoban a beteget kiviszik a faluból, otthagyják kitéve esőnek
és napszúrásnak, s megkezdik a temetési előkészületeket, hogy
minél hamarabb eltemethessék.
Mivel a halál sohasem természetes folyamat, hanem go-
nosz varázslat eredménye, mindent elkövetnek a varázsló sze-
mélyének kikutatására. Melanéziában, Polinéziában a haldok-
lót kérdik meg, Viktóriában a haldokló lábmozgásából követ-
keztetnek. Dél-Ausztráliában a legközelebbi rokon a holttestre
hajtja fejét az első éjszakán, így akarja álmában megtudni a
varázsló személyét. Lehet, hogy álmában olyan valaki jelenik
meg, akit eddig nem gondoltak varázslónak, de azért mégis az,
mert lehet, hogy éjjel varázsol és maga sem tud róla. Akit va-
rázslónak vélnek, azt megölik. A varázsló megölését sokszor
csak képletesen hajtják végre az illető képmásán és egyáltalá-
ban nem csodálkoznak, ha az illetőt később életben találják. El-
járásaik hatékonyságában minden tapasztalat cáfolata ellenére
hisznek.
Az igen primitív ember nem temeti el halottját, hanem
menekül tőle. A totemisztikus korban már elföldelik a halottat;
nehogy a halott szelleme bosszút álljon rajtuk. A sírhalmon
gyakran lyukat hagynak, hogy a halott szelleme minél előbb
eltávozhassék körükből. A halottat azért kötözik meg, hogy az
élőkben kárt ne tehessen. Borneón csak azt temetik el, aki be-
tegségben halt meg, a többit titokban elássák. Loangoban nem
temetik el az idegeneket, mert nem tudják, hogy lelkük mire
képes. Nyugat-Afrikában annyira félnek a haldoklótól, hogy