A lelki élet vizsgálatának eredményei

249
lyedve keressen feleletet az adott kérdésekre. 10 Ez a vizsgálat
azonban egész más kérdés feltevéséhez vezetett. A bűnözők pato-
pszichológiai vizsgálata ugyanis kérdésessé tette, vájjon lehet-e
a bűnözők minden fajtáját egy kalap alá véve „a bűnözőről”,
mint homogén természetű lényről általános véleményt megkoc-
káztatni.
A patológiás alkat és a krimen összefüggését szemlélteti
nagy vonalakban a következő összeállítás. Ez az összeállítás
csak illusztráció és sem szabatosnak, sem teljesnek nem tekint-
hető.
Patologikus beállítottság Pszichikus jelleg Bűnözés
Ka. taton Visszahúzódás
Passzivitás
Munkakerülés
Koldulás
Csavargás
Queruláns Üldözés Vádaskodás
Pörösködés
Feljelentés
Lázítás
Epileptoid Kitörés Gyújtogatás
Szökés, lopás
Gvilkosság
Alkoholista Ösztönös gátlás-
talanság
JEGYZETEK.
Erőszakosság
Verekedés
Rongálás
Szeméremsértés
1
Hans Gross: Kriminalpsychologie, Leipzig, 1905.
2
G. Aschaffenburg: Über Verbrecherkliniken. Mitteilungen der Int, kriminalistischen
Vereinigung, 21. 205.
3
C. Lombroso: Der Verbrecher, Hamburg, 1890. 412 1.
4
V. ö. M. H. Goring: Kriminalpsychologie. (Handbuch der Vergleichenden
Psychologie, III. Bd. Hrsg, von G. Kafka) München, 1922. 155-229. 11.
5 Dugdale: The Yukes, Newyork, 1877.
6
P. Näcke: Referat zu Siofert. Über die unverbesserlichen Gewohnheitsverbrecher.
Arch. f. Krim. 22. 287.
7
H. v. Hentig: Strafrecht und Auslese, Berlin 1914.
8
K. Birnbaum: Kriminal-Psychopathologie, Berlin, 1921. 214.
9
E. Mezger: Über Kriminalpsychologie. Arch. f. Krim. 15. 63. 1.
10
R. Sommer: Kriminalpsychologie und strafrechtliche Psychopathologie.
Leipzig, 1904. – H. W. Gruhle: Kriminalpsychologische Kasuistik. Arch, f.
Krim. 68. 147.