A lelki élet vizsgálatának eredményei

370
bágyvédő intézkedéseket. Hat ez irány Berzeviczy Gergelyre is.
Ugyané korban észlelhető egy másik sajátos jelenség; fellépnek
2. statisztikusok, mint Achenwall, Schlözer, akik hogy jobban,
okosabban tudják kormányozni a népet, megvizsgálják a föld
és a nép állapotát, közben még egy-egy „nemzet természetes
tulajdonságait” is. Sokkal többet jelentenek 3. az írók és a törté-
nészek. Ez utóbbiak elég hamar jól észreveszik a széles nép-
tömegek szellemének jelentőségét. Montesquieu kiemeli a nép
szellemének (esprit générale) a fontosságát, de egyelőre az „ál-
lam népére”, az alattvalókra gondol. Még inkább jelentős e té-
ren Voltaire (génie du peuple). Ε korban hat a „preromantikus”
Rousseau is, kinek nyomán divatba jön a köznép iránti érdek-
lődés s a természetesség kultusza. Ugyancsak a 18. században
hatnak azok a német írók, akik a köznépet már szellemi teremtő
erőnek látják, nyelvét, irodalmát figyelik. Herder szava a leg-
hangosabb. Álláspontját tömöríti e mondás: Der Weg zu Gott
führt über das Volk. 2 Gyűjti a nép szellemi termékeit, a dalo-
kat (Stimmen der Völker). A nép szelleme, alap jelleme (Volks-
charakter) századok hosszú során át változatlan, hirdeti. A
csakhamar meginduló néprajzi és irodalmi gyűjtőszenvedély
azonban nem vált a néplélektan javára, hanem az ethnografiát
indította meg.
Sokáig hitték, hogy Lazarus M. és Steinthal, – két her-
bartianus kutató (bölcselő az egyik, a másik nyelvész) voltak a
mai néplélektan megindítói. Tulajdonkép nem. Lazarus M.
írása: Über den Begriff u. die Möglichkeit einer Völkerpsycho-
logie (1851) nem a mai néplélektan hajnalhasadását jelzi; az ő
programmja: „a társas ember vagy az emberi társadalom lélek-
tana”, azaz „a szellemi népélet elemeiről és törvényeiről” szóló
– általános – tan; olyasféle törvénytudomány, minőt a
kor természettudománya képzelhetett. A kettejük által szer-
kesztett folyóirat: Zeitschr. f. Völkerpsychologie 1860-90-ig,
20 kötet; utóbb ethnografiai tárgykörű, olyan, hogy a
mai néplélektani kutató alighanem hiába forgatja. Nem
egyes népek érdekelték akkor a kutatókat, – ami egy
empirikus természettudomány korában különösen érthető lett
volna, – hanem a romantikusok korától felszínre jutott
kultúrtermékek: a nyelv, a jog, erkölcsi közszokás, a művészet