A lelki élet vizsgálatának eredményei

34
lélektanából indul ki. Az emberi mozgásban látja meg a lélek
vitális törekvéseinek irányát és természetét, melyet az intel-
lektus zsarnokként elnyom. Naiv metafizikája nem akadályozza
meg abban, hogy az emberi gesztusok értelmezésének gazdag
tapasztalati alapon nyugvó leszűrését adja. Nevezetesen az írás-
kép értelmezése, melyből a gesztusokat rekonstruálni tudja,
nyugszik szilárd alapon, a szabatosan megkülönböztetett írás-
jegyek mindenkor ellentétes értelmezési lehetőségeinek össze-
állításával. Ez a kutatási irány a fejlődéstantól vett indítást.
Darwin írta az első kifejezéselemzést, melyet Piderit hosszú-
hatású műve váltott fel és legújabban Strehle foglalja össze
gyakorlati célból. Az arcjáték és kifejezés legújabb elemzői a
pszichológus Lorsch (Lipcse) és az ortopéd Lange, akik mé-
lyebb biológiai megalapozásra törekednek.
Míg ezek az irányok az általános emberit keresik a ki-
fejezésben és ilyen ismeretekből következtetnek az egyéniségre,
addig az alkattan az orvosi lélektan fejlődésével a típusos vo-
násokat keresi. Sigaud a domináló testrészekkel, Pende a belső
elválasztása mirigyekkel, Kretschmer az endogén kedélybán-
talmakra való testalkati hajlamokkal, Jaensch előbb a miri-
gyekkel, utóbb a fajtameghatározásokkal, Pfahler (Tübinga)
örökléstanában mindegyikkel keresi az összhangot.
Galton az egyéni értelmi teljesítmények öröklésére és
vizsgálatára fordította Quetelet statisztikai módszerét. Ilyen
módon kezdeményezést adott szabatos teljesítménypróbák al-
kalmazására, melyből Cattell és Binet kidolgozták a kísérleti
tesztmódszert, amelynek alkalmazása a legszélesebb körökben
elterjedt és a lélektannak legismertebb, bár vitatható értékű
vívmánya. A neveléstanban vitt túlzott szerepe mellett Rosso-
limo, Ranschburg és mások elmebetegek diagnózisára, Moede,
Giese, Rupp a gazdasági életben, Bogen, Huth, Lahy, Baum-
garten és Viteles pályaválasztásra alkalmazta ezeket a mód-
szereket, kiterjesztvén őket, nevezetesen Münsterberg kezdemé-
nyezésére, az érzékelési és mozgási teljesítményekre is. W.
Stern (a Z. angew. Psychol, alapítója) ebben látta a perszona-
lisztika kiépítésének lehetőségét és felvázolta a különbözeti
lélektan tervezetét. Spearman az egyéni adottságok minden
lehetséges különbségét és együttjárását vizsgálja, Müller szi-