A lelki élet vizsgálatának eredményei

84
helyesen látja, hogy bizonyos önuralom és fegyelmezettség nél-
kül nincs akarás, ezek pedig csak az önmagunkkal előzetesen
lefolytatott harcnak, az akarásunkkal önmagunkban szemben-
álló nem-akarás legyőzésének útján érhetők el.
Hogy ösztönös többre- és kevesebbreértékelést, valamint
választást a törekvés már az akarat előtt tartalmaz, azt mi sem
mutatja jobban, mint életünk néhány sorsdöntő választása. Ilyen
a párválasztás, a pályaválasztás, az élettárs, a barátok, a világ-
nézet és elveinek, eszményeinek megválasztása stb. Ezek a nagy
válaszutak csak látszólag történnek tudatos akarati döntés alap-
ján, valójában a léleknek oly mély és ösztönös rétegéből ered-
nek, amely rétegekhez képest az akarat tudatos céljai felülete-
sek és mellékesek. A „szív” és annak többre- vagy kevesebbre-
értékelő állásfoglalása alkotja egyéniségünk magvát és meg-
határozóját. Tudatos megismeréseink és akarásaink alkalmával
épp ezért már igen éleslátók vagyunk oly tárgyak iránt, ame-
lyek megtestesítik választott értékeinket, és vakok ama dolgok
iránt, amelyek bár esetleg önmagában épp oly magas vagy még
magasabb, de érzelmi értékmegismerésünk számára idegen ér-
téket hordoznak.
A tudatos akarati cselekvések épp ezért nem mindig lep-
lezik le a lélek ama titkait, amelyek egyéniségünket eldöntik.
A tettek bizonyos tekintetben épp annyira hatalmunkban áll-
nak, mint a szavak, és így ugyanolyan képmutatók is lehetnek.
Senki sem képes elviselni önbizalmának, önértékelésének súlyos
csorbáját és megrendülését. Ennek következtében még önma-
gunk elől is elrejtjük gyarlóságunkat, fogyatkozásunkat, cse-
kélyebb értékünket, vagyis ugyanazon lelki álarcot tesszük fel
saját magunk megcsalására, mint amellyel a világ elől rejtjük
el a létküzdelemben sebezhető pontjainkat Ilyen álarc lehet az
akarati cselekvés is, szintén szolgálhat arra, hogy ne merjünk
az lenni, ami vagyunk, hanem önmagunk előtt is színészked-
jünk, szerepet játsszunk.
Az akarat hivatása a kormányzás, nem a teremtés. Nem is
az akarat mozgatja a lelki életet, az ő beavatkozása nemleges
természetű. Az akarat fékezi meg azokat az akarat-előtti impul-
zusokat, amelyek a lélek talajáról feltörnek. Ha látszólag pozi-
tív természetű az akarás, valójában úgy áll a dolog, hogy vá-