A lelki élet vizsgálatának eredményei

143
ban, fejletlenebbeknek ellenben a gondolkodási feladatokban. –
5. A 6 éven aluli gyermekek fejletlenebbeknek mutatkoztak a
gondolkodást igénylő feladatokban, mint az idősebb patkányok.
Ez mindenesetre annyit jelent, hogy a gondolkodás relatíve ké-
sőbbi érettségi fokon jelentkezik, mint a tanulás. – 6. A tanu-
lásnál az asszociációk hátrafelé, a gondolkodásnál pedig előre
irányulnak. – 7. A gondolkodási problémákat mint egészeket
oldjuk meg, vagyis a megoldás nem történhet oly mértékben
szétdarabolva, mint az a tanulásnál igen gyakori bevésés-mód.
A gondolkodás tehát különböző, össze nem függő régebbi
tapasztalatok spontán összegeződése segítségével oldja meg a
problémát. Ezt az összegeződést nagy mértékben az új irány
(direction) megtalálása segíti elő. A habituális, a megszokott
irányok követésével nem tudunk új problémákat megoldani, ez
csupán szelektív reprodukciókat nyújthat a megoldás számára.
Maier szerint ilyen habituális irányokat használ fel az a gon-
dolkodási művelet, amelyet Krechevsky hipotézisnek, Ach de-
termináló tendenciának, Woodworth és Sells atmoszferikus ha-
tásnak nevez. Az új iránynak megtalálása új kombinációkat, új
összefüggéseket fedez fel és tulajdonképen ezek teszik lehetővé
a probléma megoldását is. (Az új irány nem azonos a Wert-
heimer-féle átcsoportosítás (Umzentrierung) nyújtotta jelentés-
változással, mert a jelentésváltozás a probléma szempontjából
a megoldás következménye és nem annak oka!)
Maier igen sokoldalú vizsgálatának mai végeredménye
tehát az, hogy a gondolkodás igazi lényegét az új irányban tör-
ténő spontán összegeződés adja. A tényleges gondolkodásnál
azonban próbálkozások (trial and error) és egyenlőértékű reak-
ciók (gyakorlat-átvitel) jelen lehetnek, de ez utóbbiak önma-
gukban csak véletlenül vezethetnek megoldáshoz.
Kisebb feladatok adásával (valamely képhez megfelelő
történetet kitalálni, képeket sorbaállítani, képsorok, történetek
befejezését megtalálni, találós kérdéseket megoldani stb.) kísérli
meg Claparède 35 a gondolkodás lényegébe behatolni. Módszere
a hangos gondolkodás, bár szerinte a beszéd is gyakran gátolja
az igazi gondolkodást. A gondolkodás lépései (les démarches
de la pensée) szerinte igen cikk-cakkosak és nem követik a lo-
gikától előírt szabályos menetet. 30 Ő már jobban belehatol a gon-