A lelki élet vizsgálatának eredményei

322
számára előír – a vallástörténet és az általános lélektan össze-
kapcsolása – könnyen jelenthet kétszeres elidegenülést a ku-
tatás tárgyával szemben. Már a pszichológus-megfigyelő is
elidegenült attól, amit megfigyel: 7 la képzelet működését,
amelyre Wundt a mitológiát visszavezeti, nem figyelheti tudo-
mányosan, ha maga is képzeleg. S még jobban elidegenült az,
aki megfigyelése tárgyára mint egy más kor, más kultúra
meghaladott álláspontjára tekint vissza. Ha mint pszichológus-
megfigyelő kizárta magát a mitológiai képzeletben való rész-
vételből, most mint történész-elképzelő – mert elképzelés ez
és nem megfigyelés – átadja magát saját képzeletének, amely-
nek működését itt fel sem ismeri: azt hiszi róla, hogy tudomá-
nyos gondolkodás. 8
Ebből az következik, hogy a valláslélektani kutatás szá-
mára mégiscsak az „általános emberi” alap megragadása a leg-
fontosabb – ha egyáltalán megragadható. Épp ezt a kérdést
kell legelőbb tisztáznia: mennyiben közelíthető meg ez az
alap. Wundt a mitológia és művészet közös emberi alapját
vélte megragadni a képzeletben. Ehhez a mitológia szerinte
úgy viszonylik, mint a nyelv a kifejező mozdulathoz. Mit je-
lent tehát itt az általános emberi alap megragadása? Wundt
szerint a képzelet működésének kísérleti 'megismerését, más
szóval: az érzéki csalódások mechanizmusának megértését. 9
Hogy az, ami a zavartalan érzéki észrevétellel tapasztalt vi-
lággal összehasonlítva „hamis” világ – például a mitológia
világa – egyúttal mégis „igaz” világ lehet, nem pusztán az
érzékelt valóság módosulása, hanem egy élt valóság kifejezése:
az túlmegy Wundt elképzelésén és módszerein. Holott nyilván-
való, hogy ott ahol a valláslélektan elkezdődik, a lélek szálmára
már valóság – lelki realitás – van. 10 A valláslélektan általá-
nos emberi alapja Wundt szerint lényegében csak az volna,
hogy errare (az érzéki csalódás értelmében) humanum est. Az
érzéki csalódásokhoz járulnak még a primitívek gondolkodási
hibái is 11 és így épülnének fel csalódásokra alapított tévedé-
sekből a mitológiák és vallási rendszerek.
Wundtot a lélektani kutatás maga haladta túl, amikor
módszereket talált arra, hogy az érzéki észrevevésnek meg nem
felelő lelki realitások gyökereit valóban keresni tudja: egy