Pandora's TeAm 1

Pandora’s TeAm
majd az egész testemet. Ő volt a ragyogó napsugár, amely elűzi a
fagyos telet.
A teste erősen hozzásimult az enyémhez, és átkulcsoltam őt a
lábammal. Egy halk, morajló sóhaj hagyta el a torkát. Vágyakozó
csókjai birtokba vették ajkaimat, és mindegyik érintés több és
több vágyat hozott felszínre a mélyből. Kezem végigcsúszott a
hátán, éreztem erős vállait, azt akartam, hogy még többet tudjak
meg róla. Becsúsztatta a kezét az ingem alá, és meztelen hasamat
simogató tenyere lassan elkezdett felfelé kúszni. A testem lángba
borult.
Felhúztam az ingemet a vállam fölé, és elhajítottam. Éreztem
Shay testének minden milliméterét, ahogy a tekintete
végigpásztázott rajtam, és hirtelen mindene megfeszült. Kezemet
becsúsztattam a pólója alá, és tenyeremmel nem felfelé, inkább
lefelé haladtam a testén, megtaláltam a farmernadrágja gombjait,
kicsit eljátszottam velük, és tovább is szerettem volna játszani, de
nem voltam benne biztos, hogy ez jó ötlet. Lehajolt, és erősen
megcsókolt. Szorosan hozzásimultam, azt kívánva, hogy még
közelebb legyek hozzá, gyűlölve a többi ruhát, amely még
rajtunk volt, és elválasztott minket egymástól. Kigomboltam a
farmere legfelső gombját, és az ujjaim lejjebb csúsztak a
következőre. Zihálva kezdtem venni a levegőt, a keze perzselő
nyomot hagyott a bőrömön, ahol végigsimított rajtam.
– Calla – suttogta bele az ajkamba –, fogalmad sincs, milyen
régóta szeretném ezt.
A szavai nyomán valahogy elbizonytalanodtam, és egyszer
csak zuhanni kezdtem, megállás nélkül. És akkor már nem Shay
volt fölöttem, hanem Ren. Sötét szemei fénylettek a szoba
elmosódó félhomályában, keze a bőrömet simogatta. Engedd,
hogy megcsókoljalak, Calla. Fogalmad sincs, milyen régóta akarom.
Mintha egy jeges szél söpört volna végig a szobán. A tűz,
amely a bőrömet nyaldosta, kialudt, és helyét üres hidegség vette
át. Megborzongtam, a gyomrom liftezni kezdett. Elkezdtem rázni
a fejem.
166