Pandora's TeAm 1

Pandora’s TeAm
– Maradj nyugton – suttogta Ansel a fülembe.
A szívem vadul vert. Hol lehet Shay
Kiáltásokat hallottam, de nem tudtam megállapítani, hogy nő
vagy férfi hangja-e.
Adne és Connor körvonalát láttam a portál fényében.
Connor összerezzent a hőre, és köhögni kezdett:
– Mi a fene
Láttam, hogy a lidérc megfordul, otthagyja búvóhelyét, és
feléjük indul. Ansel próbált lefogni, de arrébb löktem, és ijedt
társaim felé indultam.
– Fussatok! – kiáltottam, nekik csapódva, arrébb taszítva őket
a fénylő ajtóból.
Adne nyöszörgött alatta:
– Te jó ég! Mi történt
– Megtaláltak minket – mondta Connor, előhúzva a kardjait. –
A vigyázók megtaláltak minket.
– Adne Connor – Ethan tűnt fel a füstben, kezében hordozva
az eszméletlen Sabine-t. Isaac csatlakozott hozzá Ethan mellett.
Mindketten fegyvereket fogtak, de az arcuk sápadt volt.
– A francba – Connor a füstöt kémlelte.
– Mi történt – kérdeztem, Sabine magatehetetlen testére
pillantva.
– Dől össze az egész ház – mondta Ethan, egy hatalmas kupac
törmelékre mutatva. – A tető egy része akkor esett le, amikor
jöttünk át az ajtón. Egy darabja fejen találta Sabine-t. Szem elől
vesztettem a farkasokat, ahogy próbáltam kikerülni a zuhogó
törmeléket. Nem tudom, hol lehetnek, talán betemette őket.
– Támadók! Ethan, gyere vissza! – Connor megmarkolta a
kardját, de szemébe kiült a rémület, ahogy a lidérc közelebb ért. –
Calla, maradj mögöttem!
– Adne, nyiss ajtót! – kiáltotta Ethan. – Vigyél ki innét!
A lidérc már csak pár lépésnyire volt tőlünk.
Még mindig semmi jele nem volt Shaynek vagy a falkának.
Talán maga alá temette őket a leszakadt tető Talán foglyul
302