Pandora's TeAm 1

Pandora’s TeAm
A lány arcáról eltűnt a pimasz jókedv:
– Valami baj van
Némán megráztam a fejem, és azt kívántam, bárcsak nyelne el
ott helyben a föld. Felrémlett, ahogy Ren ezt a gyűlölt nevet súgja
a fülembe. Öt percig sem élvezhettem Shay viszontlátásának
örömét, máris eszembe kell juttatni azt, aki szétszakíthat minket
Shay maga is kissé feszülten válaszolt neki:
– Csak valaki más is így hívta őt, és nem szerette.
Valaki más. Most már nem csupán Ren gúnyos suttogását
hallottam. Láttam az arcát, és emlékeztem rá, ahogy magához
szorított aznap este, amikor elmenekültem Vailből. Arról a
szertartásról, amelyen a párjává kellett volna lennem.
Megcsókolt, és kérlelt, hogy maradjak vele. Vajon hol járhat
most Hazudott, hogy mi megszökhessünk. Nem akartam
belegondolni, mekkora árat fizethetett a hazugságért.
Vail. Az otthonom. A szívem gyorsabban vert a
mellkasomban, és nehezebben lélegeztem. Mit keresek itt A
tenyerembe mélyesztettem a körmöm, és leküzdöttem a
késztetést, hogy a keresőkre vessem magam, noha a bennem élő
farkas harcolni akart, és kétségbeesetten vágyott vissza a
falkájához.
Ariadne kérdően Shay feszült arcára, majd az enyémre nézett.
– Értem – mondta csendesen, nem próbálta elrejteni a
mosolyát. – Valaki más, rendben.
Kínos csend támadt a szobában. Végül Connor megropogtatta
a kezét, és jelentőségteljesen Monroe-ra nézett.
– Szóval nem kell tovább őrizni a foglyokat – kérdezte. –
Mondjuk elég izgalmas feladat volt, főleg a kis csetepatékhoz
képest, amikbe küldeni szoktál minket.
– Nem fognád be a szádat – torkolta le Shay. Elszégyelltem
magam, mert tudtam, hogy Shay ingerültségének inkább én
vagyok az oka, mint Connor tréfái. Még akkor is, ha a tréfák
kezdtek bosszantóvá válni.
36