1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

112KATONA ADAMcsolatban álló szerzők nevével viszonylag ritkán vagy egyáltalán nem találkozhatunk.Viszont vallásossága irodalomtörténészi munkásságát alig befolyásolta!®Gaál Gábor egy 1930-as, Korunk-beli, A mai erdélyi irodalom arcvonalai címűtanulmányában a társadalmi tudat aspektusából próbálta meghatározni két világháborúközötti irodalmunk, szellemi életünk főbb irányzatait. Eszerint akkor egyértelműena mereven elmarasztalt „akadémizmus arcvonalába" illett György Lajostevékenysége Ám amíg a húszas években egyértelműm a konzervatív erők kulturális-tudományosexponense volt, a harmincas évektől nagyobb megértést tanúsította liberalizmus erdé'yi képviselői, így Kuncz Aladár és körének nézetei iránt,aztán a népfrontos politika idején még közelebb került (és kerülhetett) a társadalmihaladásért, változásokért síkra szállók táborához. Megváltozott politikai nézeteirejellemző, hogy — Vencr.el József közlése szerint — 1937-ben már egyértelműrokonszenvvel követte a Vásárhelyi .Találkozó eseményeit.Pályaképének ilyen irányú módosulása magyarázza habozás nélküli, azonnalimunkába állását a kolozsvári egyetem újjászervezése érdekében. A negyvenes évekvégén György Lajos tartózkodó szelídsége azonban már betegséggel párosult. Ekkormár pusztította szervezetét a halálos kór, a fehérvérüség, amely aztán rohamosanfelőrölte maradék egészségét1950. december 30-án halt meg, Kolozsvárott.Azóta egy emberöltő telt el. Sok minden kihullott emlékezetünk s az időrostáján. Mércéink is megváltoztak. Nem árt tehát időről időre elvégezni az újrarostálást,immár szenvedélyektől és elfogultságoktól mentesen.KATONA ADAMUN ISTORIC LITERAR UITAT(Rezumat)Istoricul literar Lajos György (náscut la Tg. Mures, in anul 1890 $i decedatla CluJ, In anul 1950) ?i-a lnceput cáriéra ca premiant al universitátii clujene.A fost, prlntre altele, profesor la scoala de fete „Marianum", mai apói directoral internatului „Báthory-Apor", iar Intre anii 1940—1947 profesor universitar laCluJ. In perioada interbelicá a desfásurat o activitate deosebit de rodnicá $i multilateraia.A fost redactor al revistelor „Pásztortűz" (1924—1927), „Erdélyi IrodalmiSzemle" (1926—1929), „Erdélyi Múzeum" (1930—1940), „Erdélyi Iskola" (1933—1943),precum al anuarelor a$a-ziselor „sesiuni In deplasare" ale Societátii MuzeuluiArdelean. A ingrijit, Intre anli 1926—1940, caietele colectiei „Erdélyi TudományosFüzetek". A publicat o seamá de referinte bibliografice un numflr de nouá manuale$colare. Cele mai remarcabile dintre luerflrilc sale se ocupá cu problemeleInceputui ilor prozel maghiare. Amintim In acest context volumele: ,,A magyaranekdota története és egyetemes kapcsolatai" (Istoricul anecdotei maghiare §i conexiunilesale universale) din 1934 si „A magyar regény előzményei" (Antecedenteale romnnului maghiar) din 1941. De facturá pozitivistá, Lajos György a reu^ittotusi sfl realizeze o sintezfl valabilá a cercetárilor privitoare la istoricul ideilor,al formelor fi stilului, al subieetelor ?i motivelor literare.9. CnupAn egy kiachb Jelrntfoégfl dolgoziitn. mén 1934-ből rgyháli vonatkoiAaú A hordavttMk Ufrégtbb*magyar nyélvü rtndturtdsa - 1660.