12.07.2015 Views

1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

134BIRÓ ZOLTÁNvalószínűséggel jelentenek „valamit". A nem éppen tudományos „valami" azt kívánjaérzékeltetni, hogy ez a lebontás próbálkozás. Próbálkozás azért, mert nemtudhatjuk, hogy ezzel a sok apró információval sikerül-e eltalálni a környezetazon elemét, amelynek a felelevenítésére a tanuló tudatában érzelmi/asszociációsfolyamatok indulnak be. Emellett azért is próbálkozásról van szó, mertlehet, hogy az egyik tanulónál sikerül az aktivizálás, a másiknál pedig nem. Asiker két dolgon múlik: egyfelől a gyermekek észleleteinek minél alaposabb ismeretén,másfelöl pedig az „ingerlő" információk kiválasztásán. A feladat nyilvánnem könnyű, mert a gyermekek leszoktak arról (vagy rá sem szoktak), hogy élményeikérzelmi/asszociációs oldalát leírják. Éppen ezért elég sok információt kell„vesztegetnünk" arra, hogy egyáltalán merészeljék felidézni úgy, ahogyan ők jónaklátják a megjelölt szituációt.Vegyünk egy már említett példát, az erdő némaságát. A feladatot V—VI. osztályosszinten a következőképpen fogalmazzuk meg:Bizonyára mindannyian jártatok erdőben. Ha nem egyedül, akkor szüleitekvagy másvalaki társaságában. No meg biztosan olvastatok is az erdőről (Közbenlehet képet vetíteni, beszámolót meghallgatni). Sokan mondják, hogy anagy erdő — különösen éjszaka vagy ha egyedül vagyunk — félelemmel töltiel a benne járót. Próbáljuk meg leírni ezt a félelmet. A történet lehet igaziis, képzeletbeli is. Mielőtt azonban nekifognánk, beszélgessünk az erdőről ésa félésről I"A szituáció jelen esetben az erdőben levés és a félés összekapcsolásábóladódik, ahol a félés elsődleges funkciója nem az, hogy értelmezze, körülírja azerdőben levés egy alesetét, hanem az, hogy egy pszichés mozzanat beiktatásávalmegteremtse az esemény-jelleget. A szituáció sosem elemek halmaza, hanemegy viszonyulás, egy történés. Esetünkben maga a félés, ami nem más, mint azerdő (a környezet) és az erdőben levő személy közti viszony, a félelem történése.Az észlelet(ek) pedig a történés értelmeződése, tagolódása a szituáció résztvevőjében.Ha az előbbiekben idézett utasítás után a tanulókat arra szólítjuk fel, hogyÍrjanak egy-egy fogalmazást, akkor nagy valószínűséggel olyan szövegek keletkeznek,ahol a leírt szituáció a népmesék és tankönyvek untig ismételt elemeibőlépül fel, az egész szituációnak az értelmezése pedig kimerül az „én féltem — énnem féltem" hangoztatásában és bizonygatásában.Ezzel szemben minket az érdekel, ami ezen a típusszituáción és típusészleletentúl van: az egyénre méretezett szituáció és észlelet, ami az ábrázolás technikájábanmutathat ugyan valamelyes hasonlóságot a mások szövegeivel, söt, soktartalmi egyezés is lehetséges, de mindezeken az azonosságokon túl kiérzödik aszituáció és az észlelet egyedi jellege.Következő feladatunk az észlelet lebontása, a szituációra jellemző észlelet (azerdőben a félés katartikus élmény, a felfokozott idegállapot, a nagyon kellemetlenfeszültségérzet stb.) alkotóelemeinek a számbavétele. Számbavétel alatt felidézést,felelevenítést értünk. A környezet példánkban az erdő, de feltétlenül be kellvonnunk más környezeteket is, ami a féléssel kapcsolatos, (éjszaka, egyedüllét, idegentér, élőlény stb.). Az elemek felsorolása sok észlelet megfogalmazására nyújtalkalmat. Ezekből minél többet kell felírnunk a táblára.Mivel az egyes tanulók személyes élményvilágát nem ismerjük, kívülállókéntkell megfogalmaznunk azokat az információkat, amelyekkel a szituációt és a hozzátartozó észleleteket fel kívánjuk eleveníteni. Ez eléggé megnehezíti a dolgunkat.Azt azonban tudhatjuk, hogy az osztály tanulói milyen fizikai és szociális környezetbennevelkedtek és birtokunkban van ez a tudás, akkor már több-kevesebb sikerrelnéhány próbálkozás után megoldhatjuk az ingerek kiválasztásának kérdését.A félés esetében a következőképpen oldhatjuk meg az észleletek számbavételét.A kérdésekét a tanár teszi fel, a válaszokat ő és a gyermekiek adják, a válaszoknagy része felkerül a táblára.1. Hogyan Jelentkezik rajtunk a félelem?— megremeg a térdünk, összekoccan a fogunk, elhagy az erő, inamba száll abátorság, összeszorul a torkom stb....<strong>2.</strong> Mi kelthet félelmet? Például az erdőben vagy a sötétségben?— bizonytalanság, csend, védtelenség, ágroppanás, a fák susogása, az árnyékokelmozdulása, képzelődések stb....

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!