1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

134BIRÓ ZOLTÁNvalószínűséggel jelentenek „valamit". A nem éppen tudományos „valami" azt kívánjaérzékeltetni, hogy ez a lebontás próbálkozás. Próbálkozás azért, mert nemtudhatjuk, hogy ezzel a sok apró információval sikerül-e eltalálni a környezetazon elemét, amelynek a felelevenítésére a tanuló tudatában érzelmi/asszociációsfolyamatok indulnak be. Emellett azért is próbálkozásról van szó, mertlehet, hogy az egyik tanulónál sikerül az aktivizálás, a másiknál pedig nem. Asiker két dolgon múlik: egyfelől a gyermekek észleleteinek minél alaposabb ismeretén,másfelöl pedig az „ingerlő" információk kiválasztásán. A feladat nyilvánnem könnyű, mert a gyermekek leszoktak arról (vagy rá sem szoktak), hogy élményeikérzelmi/asszociációs oldalát leírják. Éppen ezért elég sok információt kell„vesztegetnünk" arra, hogy egyáltalán merészeljék felidézni úgy, ahogyan ők jónaklátják a megjelölt szituációt.Vegyünk egy már említett példát, az erdő némaságát. A feladatot V—VI. osztályosszinten a következőképpen fogalmazzuk meg:Bizonyára mindannyian jártatok erdőben. Ha nem egyedül, akkor szüleitekvagy másvalaki társaságában. No meg biztosan olvastatok is az erdőről (Közbenlehet képet vetíteni, beszámolót meghallgatni). Sokan mondják, hogy anagy erdő — különösen éjszaka vagy ha egyedül vagyunk — félelemmel töltiel a benne járót. Próbáljuk meg leírni ezt a félelmet. A történet lehet igaziis, képzeletbeli is. Mielőtt azonban nekifognánk, beszélgessünk az erdőről ésa félésről I"A szituáció jelen esetben az erdőben levés és a félés összekapcsolásábóladódik, ahol a félés elsődleges funkciója nem az, hogy értelmezze, körülírja azerdőben levés egy alesetét, hanem az, hogy egy pszichés mozzanat beiktatásávalmegteremtse az esemény-jelleget. A szituáció sosem elemek halmaza, hanemegy viszonyulás, egy történés. Esetünkben maga a félés, ami nem más, mint azerdő (a környezet) és az erdőben levő személy közti viszony, a félelem történése.Az észlelet(ek) pedig a történés értelmeződése, tagolódása a szituáció résztvevőjében.Ha az előbbiekben idézett utasítás után a tanulókat arra szólítjuk fel, hogyÍrjanak egy-egy fogalmazást, akkor nagy valószínűséggel olyan szövegek keletkeznek,ahol a leírt szituáció a népmesék és tankönyvek untig ismételt elemeibőlépül fel, az egész szituációnak az értelmezése pedig kimerül az „én féltem — énnem féltem" hangoztatásában és bizonygatásában.Ezzel szemben minket az érdekel, ami ezen a típusszituáción és típusészleletentúl van: az egyénre méretezett szituáció és észlelet, ami az ábrázolás technikájábanmutathat ugyan valamelyes hasonlóságot a mások szövegeivel, söt, soktartalmi egyezés is lehetséges, de mindezeken az azonosságokon túl kiérzödik aszituáció és az észlelet egyedi jellege.Következő feladatunk az észlelet lebontása, a szituációra jellemző észlelet (azerdőben a félés katartikus élmény, a felfokozott idegállapot, a nagyon kellemetlenfeszültségérzet stb.) alkotóelemeinek a számbavétele. Számbavétel alatt felidézést,felelevenítést értünk. A környezet példánkban az erdő, de feltétlenül be kellvonnunk más környezeteket is, ami a féléssel kapcsolatos, (éjszaka, egyedüllét, idegentér, élőlény stb.). Az elemek felsorolása sok észlelet megfogalmazására nyújtalkalmat. Ezekből minél többet kell felírnunk a táblára.Mivel az egyes tanulók személyes élményvilágát nem ismerjük, kívülállókéntkell megfogalmaznunk azokat az információkat, amelyekkel a szituációt és a hozzátartozó észleleteket fel kívánjuk eleveníteni. Ez eléggé megnehezíti a dolgunkat.Azt azonban tudhatjuk, hogy az osztály tanulói milyen fizikai és szociális környezetbennevelkedtek és birtokunkban van ez a tudás, akkor már több-kevesebb sikerrelnéhány próbálkozás után megoldhatjuk az ingerek kiválasztásának kérdését.A félés esetében a következőképpen oldhatjuk meg az észleletek számbavételét.A kérdésekét a tanár teszi fel, a válaszokat ő és a gyermekiek adják, a válaszoknagy része felkerül a táblára.1. Hogyan Jelentkezik rajtunk a félelem?— megremeg a térdünk, összekoccan a fogunk, elhagy az erő, inamba száll abátorság, összeszorul a torkom stb....2. Mi kelthet félelmet? Például az erdőben vagy a sötétségben?— bizonytalanság, csend, védtelenség, ágroppanás, a fák susogása, az árnyékokelmozdulása, képzelődések stb....