1984/2. - SzabÃ³ T. Attila Nyelvi IntÃ©zet

More documents

Recommendations

Info

120KOTÖ JÓZSEFidőnként túldicsért), ilyenformán úgy véljük, kijelenthetjük, hogy a nagybányaiszínimozgalomról felvázolt kép hitelesség szempontjából is megközelítheti a valóságot.Ebben a hitben fejezzük be tanulmányunkat, s nyújtjuk át olvasóinknak.KÖTÖ JÓZSEFCRONICA MI5CARII TEATRALE DIN BAIA MARE: 1918—1940(Rezumat)Studiul prelucreazá datele mi?eárii teatrale din orasul Baia Mare ín perioada1918—1940. Autorul dore?te sá defineaseá trásáturile cu valoare de modelale ml?cárii teatrale intr-un oraj in care via{a artisticá are o infiltratie puternicáIn fiecare categorie socialá, dispune de un edificiu teatral, dar nu are la dispozitieo trupá stabilá, fiind considerat ca re^edintá auxillará a unei circumscriptiiteatrale (Satu-Mare), deservitá de colective constituite de la stagiune la stagiuneIn conditiile autofinantárii.
NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEKXXVIIi. évf. 1984. 2. számMIKSZÁTH KÁLMÁN: A NÉHAIBÁRÁNY(STILISZTIKAI ELEMZÉS SZÖVEGNYELVÉSZETI ALAPON)Az irodalmi müvek stilisztikai elemzésének itt követendő szempontjait másuttmár részletesen tárgyaltam. 1 Ezek közül most azt emelném ki. hogy egy vers vagyegy elbeszélés stílusát csakis az irodalmi mü másik két szintjének, rétegének (atartalomnak, a megjelenített valóságnak és az azt közlő „közegnek", a megjelenítővalóságnak) a bemutatásával együtt, az azok elemzésével alkotott egységeskeretben vizsgálhatjuk.A néhai bárány (A jó palócok, 1882) Mikszáth egyik legismertebb írása, iskolaitankönyvekben is gyakran szerepel. Főleg ez utóbbi ok miatt választottamelemzés tárgyául.Az elemzés alapjául szolgáló szövegszervezési elv az ellentét: az elbeszélésmindhárom szintjén és azon belüli kisebb egységekben is egymással ellentétes végpontokmutathatók ki.1. Az elbeszélés témája elsődlegesen erkölcsi jellegű, csak ennek alárendelödöentársadalmi is. Ez következik az elbeszélés közvetlen forrásaiból (az alapulszolgáló két irányzatból), a népiességböl és az utóromantikából is.1.1. Tartalmát két egymással ellentétes erkölcsi minőség fogja át: a jó és arossz. A jó ártatlanságot, tisztaságot jelent, amit az író több helyen is épp atiszta szóval konkretizál: „A kis Baló Borcsa könnyhullatásával még tisztábbramosta" a ködmönt (78). J A rossz viszont a gonoszsággal azonosítható: Borcsa gyereknek,a báránya veszett el gonoszul" (74). De nemcsak az eltulajdonítás és ahazugság az, hanem a bűnös minősítése is: a gonoszok ereje nagyobb" a hatalomnál,furfangnál (75).Ehhez az erkölcsi ellentéthez részben társadalmi, a szegény és a gazdag ellentétetársul. Balóék helyzetére az elmosott csőszház utal és még inkább az, hogymi lett a következménye a láda és a bárány eltulajdonításának. Baló Ágnes cselédkéntszerezte kelengyéjének mindegyik darabját. S most hogy kelengyéje a ládávalelveszett, félő, hogy nem lesz meg a házasság. Az anya nélkül maradt Borcsánakaz eltűnt bárány volt a mindene. De maga a Baló család tagjaira vonatkozószegény jelző elsősorban az írói együttérzés, a sajnálkozás kifejezője: „a hozományaoda van a szegény Ágnesnek" (76), „legalább ő vigasztalná azt a szegényBorcsa gyereket" (74). Szemben áll a Baló családdal a „rosszat" képviselő, a bűnösSós Pál, a láda és a bárány eltulajdonítója. a falu „legmódosabb embere" (75),akinél minden baj és bűn forrása a senki érdekével nem törődő önzés.A jó és a rossz ellentéte feloldódik: az igazság kiderül, a bűnös lelepleződik,megszégyenül. Ez azonban mégsem teljes megoldás, mégsem igazi igazságszolgáltatás.Nem az elsősorban azért, mert Sós Pál lelepleződését valamilyen rejtélyes,szinte mitikus, mesebeli mozzanat előzi meg. Hogy ugyanis Borcsa a „hatalmasember" (72) közelébe megy, annak valamilyen homályos, naiv, babonás megérzésa kiváltója: „Megrezzentem... Mintha a Cukrit láttam volna felém szaladni a levegőben"(77).A teljes igazságszolgáltatás hiányát az iró külön jelzésként egy (három ponttaljelölt) sejtetésben végződő állítással érzékelteti: „Hanem, ha tán elindult volnaaz igazság, nem álruhában, nem kerülő úton, nem pallossal, hanem csak puszta1 L. főleg A SMŐvegiiisgdlat új útjai (Szerk. Szabó Zoltán. Bukarest, 1982) 114-132.• Az Ideietek utáni, zárójelbe tett lapszámok a következő kiadásra utalnak Mikszáth Kálmán. A /»rcj« alptrm IfMságiKönyvkiadó, Bukarest. 1968.
Page 2 and 3: NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZL
Page 6: AZ ELFELEJTETT GYÖRGY LAJOS 105Mé
Page 9 and 10: AZ ELFELEJTETT GYÖRGY LAJOS 109Az
Page 11 and 12: AZ ELFELEJTETT GYÖRGY LAJOS 111ké
Page 15 and 16: A NAGYBANYAI SZINIMOZGALOM KRÓNIK
Page 17 and 18: A NAGYBANYAI SZINIMOZGALOM KRÓNIK
Page 19: A NAGYBANYAI SZINIMOZGALOM KRÓNIK
Page 23 and 24: MIKSZÁTH KÁLMÁN, A NÉHAI BARANY
Page 25 and 26: MIKSZÁTH KALMAN, A NÉHAI B ARANY
Page 29 and 30: VIZUÁLIS NYELV AZ ANYANYELVI NFT F
Page 35 and 36: VT2UÁUS NYELV AZ ANYANYELVI NELEL
Page 37 and 38: NYELV- £ S IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZ
Page 39 and 40: EVEK ÉS HAZAJÁRÓ LELKEK SüTO TR
Page 43 and 44: KACSÓH PONGRÁC TANULMÁNYAI KOLOZ
Page 45 and 46: KACSÖH PONGRÁC TANULMÁNYAI KOLOZ
Page 49 and 50: A HANGÉRTEK NÉLKÜLI Y, í ES J 1
Page 51 and 52: A HANGÉRTEK NÉLKÜLI Y, 1 ES J 15
Page 55: A BE IGEKOTO NYELVJÁRÁSI ALAKJAI
Page 58 and 59: 158ADATTARladozott kőfalába talá
Page 60 and 61: 160ADATTARHát te Zab Kiszijén 27
Page 62 and 63: 162 ADATTARMiklósvárárólSok tud
Page 64 and 65: 164 ADATTARAradi ViktorKovács Ján
Page 66 and 67: 166 ADATTARHuszár SándorHuszár S
Page 68 and 69: 168ADATTARelőszót írta és a fü
Page 70 and 71:
170ADATTARVörösmarty MiháljAntal
Page 72 and 73:
172ADATTAR1842: Esztene hegyen (kih
Page 74 and 75:
174ADATTAR1580: A negyedik Pintesbe
Page 76 and 77:
176ADATTARdáj (é, sz). 86. Lőté
Page 78 and 79:
178ADATTARNojdáncs-düllő (sz). 1
Page 80 and 81:
180SZEMLEronikus, logikai aspektusa
Page 82 and 83:
182SZEMLEkét fázisa van: objektí
Page 84 and 85:
184SZEMLErát folytató Domokos Sá
Page 86 and 87:
186SZEMLESokszor a román frazeoló
Page 88:
188SZEMLEösszegezésként megálla
show all

1984/2. - SzabÃ³ T. Attila Nyelvi IntÃ©zet

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?