1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

122SZABÓ ZOLTÁNkézzel..(76). Mert a láda és a bárány keresésével először az erős apa próbálkozottmeg a hatalom segítségével („pallossal"), utána nagyobbik leánya, Ágnesfurfanggal („álruhában . .. kerülő úton"). De egyiküknek sem sikerült, csak a legkisebb,a leggyengébb gyermeknek volt sikere, ennek oka viszont egv különösmegsejtés. Az igazi megoldás azonban nem valamilyen külsőleges, rejtélyes mozzanatokkaltársuló befejezés, hanem az igazság érvényre juttatása, az indítékaivalegyütt teljes erkölcsi és társadalmi elégtétel lett volna, az, amit az iró így jelzett:„az igazság puszta kézzel" (76).1.2. Ez a megoldás, és ami köréje fonódik (a szerencsepróbálással azonos funkciójúkeresés és a hármas szereplői szerkezet: az erős apa, a nagyleány és a legkisebb,a leggyengébb leány), népmesei fogantatású. Különben az elbeszélés egészének— ugvanúgy, mint általában a kötet elbeszéléseinek — tárgyköre, eszköztáraa népköltészetből, elsősorban a népmeséből és a népballedából való. A jó ésa rossz ellentétének tartalmát szintén innen származtathatjuk. Így ebben az elbeszélésbenis. mint Királv István szerint a kötetben sok helyt, „a jó győzelmérőlálmodó népi fantázia" nyilatkozik meg.' Borcsa elindulásának a homályos, mitikusindítéka vagy a hamis eskü, továbbá a segítői szerepkör (a bíró nyomozása. SósPált illető gúnyos vádja) mind folklórmotívum. Más elbeszélésében népi hiedelmek,csodás elemek vallanak népköltészeti forrásokra A bágyi csodában elégetikSzent Mihály lovát, hogy ezzel esőt erőszakoljanak ki, és ugyanott a patak vizefelfelé, visszafelé folyik.1.3. Ez a népiesség itt és egyáltalán Mikszáth ekkori fejlődési szakaszábanösszekapcsolódik a romantikával, pontosabban az irányzatként ekkor már elavultromantika egyik utórezgésével, a lírai, idilli színezettel. Ahogy Király állítja, Mikszáth„a poézis meleg fényeivel burkolta be a patriarchális, idilli falut". 4 Idetartozóelbeszélései nemcsak folklór alkotásokhoz hasonló darabok, hanem egyben romantikusidillek is. Jócskán van bennük lírai hangoltság (pl. a szép, patyolatgyapjas,piros pántlikás Cukri bárány megjelenítése). És jellemző az is, hogv Mikszáthromantikusan idealizál Emiatt a társadalmi vagy a lélektani indokolást amitikus mellett az eszményítő magyarázat is elhalványítja. Ez az egyik oka annak,hogv nincs Igazi társadalmi konfliktus, teljes igazságszolgáltatás, éles társadalmibírálat.Hasonlít a kötet elbeszéléseihez Jókai Sárga rózsája (1893) a maga parasztiés még inkább idillbe halló romantikájával. Közös vonások mutathatók ki Tömörkényneka kilencvenes évek elején írt novelláiból: patriarkális megjelenítés, babonásés misztikus motívumok. És közel áll hozzájuk Gárdonyi elbeszéléskötete.Az én falum (1898), amelyet a faluról szóló „lírai riportnak" szokás nevezni. Idilliés lírai Jellegének forrása a naiv és a primitív, a népi egyszerűség és természetesség.2. A tartalmat közlő ..közeget", a narratív anyagot az elbeszéléstényezők (cselekmény,szereplők, hely. Idő) szerint elemezzük.2.1. A cselekmény két végpontja a láda és a bárány gyanús eltűnése és az eltulajdonításnak(a láda és a bárány megtalálásával azonos értékű) lelepleződése.A két ellentétes tartalmú végpontot a keresésből és gyanúsításokból álló cselekménymozzanatokkötik össze (amelyek közül a fontosabbak a tartalom elemzésesorán már szóba kerültek).Ehhez a két végponthoz társul a nagv és a kicsi ellentéteként a vihar és asírás. Az elbeszélés egy nyári felhőszakadással kezdődik, aminek következménvea bajt okozó, az ártó, a nagv és hatalmas, valamint a piszkos és zavaros áradásUtolsó mozzanata viszont a kis Baló Borcsa sírása, könnyeinek tisztasága és tisztítófunkciója. Az elsőt megvilágító szövegrészlet ez: „piszkosan hömpölvgött aláaz ár" (72). A másikra Jó példa n szöveg utolsó mondata: „könnyhullatásával mégtisztábbra mosta" az amúgy ls szép tisztára mosott báránybőrből készült ködmönt(78).2.2. A szereplők a tartalombeli ellentétnek megfelelően a jót vagy a rosszatképviselik. Külső vonásaik és Jellemük Is ehhez n kettősséghez kötődik.A Jó szférájába tartozik mindenekelőtt n Baló család: az apa (Mihály), anagyleány (Ágnes) és a legkisebb gyermek (Borcsa). Ágnes megkülönböztető lel-• MlkuM Kálmán. Budipat, 19JJ. 83.• l.m. 04.