126SZABÓ ZOLTÁNtörtént volna, a megelőző beszélgetés folytatásaként a községháza ócska tetejérőlkezd beszélni, a bíró ezt a megállapítását viszi tovább gúnyosan úgy, hogy a„becsurog az eső" lehetőségét a községházáról átváltja Sós Pál házára, az ezzelkonkretizált „lyukas", bűnös lelkére: „Be ám. de a kelmed fedelén is nagyon becsurog,úgy nézem. Aligha nem lyukas az valahol, Sós Pál uram" (77).3.5. Az így jellemezhető humor és gúny hozzátársítható az elbeszélés hangulatitartalmának az eddigiek során még nem tárgyalt kettősségéhez, amihez azalapot Németh G. Béla szolgáltatja azzal, amit a két elbeszéléskötet (Tót atyafiak,A jó palócok) „hangszereléséről" mond: lírai elégikus és ironikus hangoltság. 8Az elsőhöz kapcsolódik a szelíd, szomorkás humor és a 3.1. alatt felsorolt,a lírai hangvételből fakadó finom, szépítő, kedveskedő szók. A második viszonta vádoló funkciójú gúnnyal azonosítható.3.6. Az elbeszélés kifejezésmódjában jól elkülöníthető Mikszáth stílusszintézisének7 két változata. A beszédszerű stilusszínezet nyelvi anyaga a mindennapibeszélt nyelv, az élőnyelv, az, amit Petőfinél és Aranynál, majd Jókainál az „átlagnyelv"értelemben vett népnyelvnek szokás nevezni Ezt a nyelvi népiességetkiegészíti a népköltészet (a népmese, líra, ballada) jól kivehető hatása. Minderrőlmaga Mikszáth így vall: „elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyarparaszttól". így magyarázható meg aztán az is, hogy az elemzett elbeszélésbenmeglehetősen sok stílusjegy vall a népmesére (pl. a népi elbeszélő előadásának akövetése) vagy a népballadára (pl. a balladaszerü drámaiságnak megfelelő sejtetés).Ez a népiesség a romantika utórezgéseivel, a lírai és idilli színezettel fonódikössze ugyanúgy, mint Jókainál, majd Bródynál, Peteleinél és később Gárdonyinál.Király a kettő ötvözetét így jellemzi: Mikszáth „írásainak romantikus mozzanatainott csillog a népmesék aranypora". 8 Erre a romantikus líraiságra példaa már többször említett néhány finom, szépítő szó.A stílus külső kapcsolatainak a vizsgálatában a szóba jöhető irányzati sajátosságokmellett az elbeszélés müfajtipológiai alapon összefüggésbe hozható a Némethtőlszámon tartott „hangnem-novellával"", amelynek Mikszáth mellett elsősorbanG07sdn Petelei az alakítója. E novellatípus több belső változata közül alírikus-elégiuuo és ironikus-rezignált jelleg áll közelebb az elbeszélés stílusához.E változatok az elemzésben kihüvelyezett stiláris sajátosságok egy részének (aromantikus líraiságnak, a szelíd, szomorkás humornak, a vádoló funkciójú gúnynak)a müfajtípusbeli megfelelői.SZABÖ ZOLTÁNMIKSZÁTH KALMAN: A NÉHAI BARANY (M1ELUL RAPOSAT)(Analizá stilistlcá hazat fi pe principiile lingvisticii textului)(Rezumat)Oblectül analizei stilistiee este o nuvelá a lui Mikszáth Kálmán. Principiileanalizei provin dintr-o teorle textualfl a analizei stilistiee globale dezvoltatá deautor (publicatá par(ial In volumul A szövegvizsgálat új útjai. Bucurefti, 1982).Scopul analizei este centrarea ei asupra globalitátli operei, respectiv asupra globalitáststilului. Anallstul are In vedere nu detalille, componentele textului, ci structuralor globalá, ea implicfl, Insá, fi complexitatea organizatá a textului considerlndsubstructurlle operei literare: (1) realitatea reprezentatS, (2) realitatea saufictíunea prin care prima este reprezentatá, (3) stllul. Globalitatea $i complexitateaorganizatá a textului este evidentiatfl prin scoaterea in relief a principiuluide organlzare a textului. Acest princlplu de organlzare a textului analizat esteantlteza.• Túrtlmtlltn h HhUhtdS filuiiad. Budapest, 1971. 207-B.• U. crrrtl ftxabó Zoltán, Kit mafyu MuMrUnrt Budapest, 198<strong>2.</strong> 234 - 7.• I.m. 24<strong>2.</strong>• Ui h tttmjlyujg. Undapcst, 1970. 481.
NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEKXXVIII. éTt. <strong>1984</strong>. <strong>2.</strong> számVIZUÁLIS NYELV AZ ANYANYELVI NEVELÉSBEN„A technikai találmányok kitágították és megváltoztatták világunkat. Vizuáliskörnyezetünk részben a világ átépítésével, részben pedig annak következtében változottmeg, hogy olyan vizuális eszközök kerültek a kezünkbe, amelyek a láthatóvilág új területeit tették hozzáférhetővé: azokat a szférákat, amelyek korábbantúl kicsik, vagy túl lassúak voltak ahhoz, hogy felfoghassuk őket." Kepes György1944-ben megfogalmazott gondolatai 1 számunkra ma hangsúlyozottan érvényesek.Elég ha egy pillantást vetünk azoknak a kutatásoknak az eredményeire, amelyekaz ember és a környezet kapcsolatát elemzik. Az összinformációs anyagnak többmint 80°/o-a érkezik hozzánk vizuális úton, a befogadás mennyiségét véve alapula szemünk jóval „fontosabb" mint a fülünk (11%) vagy az orrunk (3,5°/o). Nemis beszélve az izlelésröl és a tapintásról, amelyek révén csupán 2—2,5°Vnyi résztfogunk be a minket érő információk halmazából. Persze ez nem értékrangsor, fontosságukranglétráján nem ilyen nagy a szem és a többi érzékszerv közti különbség.A számadatok más tényekre utalnak. Többek között arra, hogy a látvány lassana szó helyére kerül 5 , egyre több információ érkezik az emberhez pusztán vizuálisúton.Ennek az állitásnak az igazolására elegendő, ha a gyors ütemü urbanizációtés a vizuális tömegkommunikáció térhódítását hozzuk fel példának. Egy-egy újváros vagy városrész önmagában egy új vizuális formavilág. A sajtó, tévé, film,plakátok által közvetített képanyag sokszorosa annak, amit egy ember befogadniképes. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy újra meg kell tanulnunk látni, meg kelltanulnunk értelmezni ezeket az új képi formákat, meg kell tanulnunk dolgoznivelük.® Itt mindjárt meg kell válaszolnunk azt a kérdést is, hogy miért „új" ez azinformációs anyag. Két okból. Elsősorban azért, mert eddig nem tapasztalt új formákatmutatnak fel. Erre utalt egyébként a Kepes-idézet is. Másodsorban új azért— és ez az igazi, egyúttal problémákat is okozó újdonság —, mert alapjaiban módosítjáka vizuális nyelvet. Képletesen szólva: az ábécé megmarad, de a már ismertbetűkkel olyan szavakat és mondatokat hozhatunk létre, amilyenekre eddignem volt példa. Az egyedi ember pedig nem képes külön megtanulni minden szótés minden mondatot. Ehelyett a létrehozás (generálás) képességét kell elsajátítania,azt az eljárást, amellyel meg tudja fejteni a vizuális nyelv szövegeit, esetleg őmaga is képes ilyen szövegeket létrehozni. 4Elhagyva most mái a nyelvi párhuzamot, megkockáztatjuk azt a kijelentést,hogy napjainkban a látás (látni tudás) lassan hatalommá válik. Ezt azonban akkorérzékeljük igazán, ha a látni tudás hiányával kerülünk szembe. Ma már egyretöbb felmérés igazolja, hogy az ingerszegény környezetben nevelkedett gyermekekaz iskolában (de nem csak ott) hátrányos helyzetbe kerülnek. E hátrányos helyzetkialakításában pedig más tényezők mellett igen fontos szerep jut a vizuális ingerszegénységnekés/vagy a vizuális formákkal való bánni tudás hiányának is A vizuálisingerszegénység oka elsősorban a környezet milyenségében keresendő. CsöreghÉva vizsgálatai arra utalnak, 5 hogy urbanizációnk is kétélű dolog: egyfelőlúj vizuális formákat teremt, másfelől azonban a lakótelepeken szinte vég nélkülismétli a már kialakított formákat. Így a környezet vizuális szempontból sterillé,sivárrá válik. Ez a megfigyelés fontosnak tűnik, hisz gyerekek százai, ezrei ilyenkörnyezetben alakítják ki vizuális anyanyelvüket.» Kepes György, A Idlis nytlvt. Bupdapest, 1979. •• Wald, Henri, Ai tmb*r, a btstéd, j Mz, a gtsrtus, a munka. TETT 13 —4: 12—5.• E témakör magyar nyelvű szakirodalmából különösen egy válogatásra hívnám (el az olvasó heveimét SoAarcúkip. Szerkesztette Korányi Özséb. Budapest, 198<strong>2.</strong>' E gondolatmenet alapjául a „generatív alkotókezség" fogalma uolgál. Lásd a 1<strong>2.</strong> szarná jegyzetet• Csóregli Eva. HMrdnyos ktlyut Világosság 1978/2: 123-8.; Iskola, ottkon. munka, jalik. ViligoMág 1979/12744—81.; A vuudlis Mptstíftk ftjltuUsirU. Pedagógiai Szemle 1980/6: 518-27.