1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

126SZABÓ ZOLTÁNtörtént volna, a megelőző beszélgetés folytatásaként a községháza ócska tetejérőlkezd beszélni, a bíró ezt a megállapítását viszi tovább gúnyosan úgy, hogy a„becsurog az eső" lehetőségét a községházáról átváltja Sós Pál házára, az ezzelkonkretizált „lyukas", bűnös lelkére: „Be ám. de a kelmed fedelén is nagyon becsurog,úgy nézem. Aligha nem lyukas az valahol, Sós Pál uram" (77).3.5. Az így jellemezhető humor és gúny hozzátársítható az elbeszélés hangulatitartalmának az eddigiek során még nem tárgyalt kettősségéhez, amihez azalapot Németh G. Béla szolgáltatja azzal, amit a két elbeszéléskötet (Tót atyafiak,A jó palócok) „hangszereléséről" mond: lírai elégikus és ironikus hangoltság. 8Az elsőhöz kapcsolódik a szelíd, szomorkás humor és a 3.1. alatt felsorolt,a lírai hangvételből fakadó finom, szépítő, kedveskedő szók. A második viszonta vádoló funkciójú gúnnyal azonosítható.3.6. Az elbeszélés kifejezésmódjában jól elkülöníthető Mikszáth stílusszintézisének7 két változata. A beszédszerű stilusszínezet nyelvi anyaga a mindennapibeszélt nyelv, az élőnyelv, az, amit Petőfinél és Aranynál, majd Jókainál az „átlagnyelv"értelemben vett népnyelvnek szokás nevezni Ezt a nyelvi népiességetkiegészíti a népköltészet (a népmese, líra, ballada) jól kivehető hatása. Minderrőlmaga Mikszáth így vall: „elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyarparaszttól". így magyarázható meg aztán az is, hogy az elemzett elbeszélésbenmeglehetősen sok stílusjegy vall a népmesére (pl. a népi elbeszélő előadásának akövetése) vagy a népballadára (pl. a balladaszerü drámaiságnak megfelelő sejtetés).Ez a népiesség a romantika utórezgéseivel, a lírai és idilli színezettel fonódikössze ugyanúgy, mint Jókainál, majd Bródynál, Peteleinél és később Gárdonyinál.Király a kettő ötvözetét így jellemzi: Mikszáth „írásainak romantikus mozzanatainott csillog a népmesék aranypora". 8 Erre a romantikus líraiságra példaa már többször említett néhány finom, szépítő szó.A stílus külső kapcsolatainak a vizsgálatában a szóba jöhető irányzati sajátosságokmellett az elbeszélés müfajtipológiai alapon összefüggésbe hozható a Némethtőlszámon tartott „hangnem-novellával"", amelynek Mikszáth mellett elsősorbanG07sdn Petelei az alakítója. E novellatípus több belső változata közül alírikus-elégiuuo és ironikus-rezignált jelleg áll közelebb az elbeszélés stílusához.E változatok az elemzésben kihüvelyezett stiláris sajátosságok egy részének (aromantikus líraiságnak, a szelíd, szomorkás humornak, a vádoló funkciójú gúnynak)a müfajtípusbeli megfelelői.SZABÖ ZOLTÁNMIKSZÁTH KALMAN: A NÉHAI BARANY (M1ELUL RAPOSAT)(Analizá stilistlcá hazat fi pe principiile lingvisticii textului)(Rezumat)Oblectül analizei stilistiee este o nuvelá a lui Mikszáth Kálmán. Principiileanalizei provin dintr-o teorle textualfl a analizei stilistiee globale dezvoltatá deautor (publicatá par(ial In volumul A szövegvizsgálat új útjai. Bucurefti, 1982).Scopul analizei este centrarea ei asupra globalitátli operei, respectiv asupra globalitáststilului. Anallstul are In vedere nu detalille, componentele textului, ci structuralor globalá, ea implicfl, Insá, fi complexitatea organizatá a textului considerlndsubstructurlle operei literare: (1) realitatea reprezentatS, (2) realitatea saufictíunea prin care prima este reprezentatá, (3) stllul. Globalitatea $i complexitateaorganizatá a textului este evidentiatfl prin scoaterea in relief a principiuluide organlzare a textului. Acest princlplu de organlzare a textului analizat esteantlteza.• Túrtlmtlltn h HhUhtdS filuiiad. Budapest, 1971. 207-B.• U. crrrtl ftxabó Zoltán, Kit mafyu MuMrUnrt Budapest, 1982. 234 - 7.• I.m. 242.• Ui h tttmjlyujg. Undapcst, 1970. 481.