1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

108KATONAADAMrások listáján mások mellett például Mikes, Jókai, Mikszáth, Szabó Dezső szerepel.Számos írónk életmüve kap új fényt György Lajos hazai és külföldi forráshelyekenpáratlan szorgalommal felkutatott adatai, téma- és motívumtörténetifejtegetései fényében. Valóságos kincsesbánya ez a monográfia a magyar széppróza,az összehasonlító irodalomtudomány, de a népköltészet kutatói számára is, amelya függelékeként bemutatott kétszázötven példát mintegy 20 000 közül választottaki. Nem zárkózott el, természetesen, a szellemtörténet eredményeinek alkalmazásátólez alkalommal sem: „A módszer pozitivista, a korszakokon átívelő szemléletmódszellemtörténeti" — állapítja meg egyik bírálója, Zolnai Béla (EgyetemesPhilologiai Közlöny 1935, 422).A nagyközönségnek szánt Világjáró anekdoták című, 1938-ban és 1942-ben kétkiadást megért mulattató könyve ugyancsak harmadfélszáz anekdotát tartalmaz.Megjelenésekor Tóth Béla klasszikus kiadványa, a Magyar anekdotakincs I—VI.(1898—1903) mellett legigényesebb ilyen jellegű gyűjteményünk volt.3. Egyik bibliográfiai munkájában közli György Lajos, hogy az 1919. január1. és 1924. december 31. között eltelt hat esztendő alatt Romániában 1066 magyarkönyv jelent meg, melynek 89%-a eredeti munka. A romániai magyar irodalomelső öt esztendeje 330 periodikát termelt ki, ebből 15 — többnyire kérészéletű —szépirodalmi jellegű lap. Ezek a statisztikai adatok jelzik szellemi életünk gazdagságáta kezdetektől fogva. S ennek a sokszínű, Proteusz-változékonyságú tevékenységnek— olykor a Vásárhelyi Gergely álnevet használva — György Lajos voLt elsőszámbavevője.Sorra adta közre ma is nélkülözhetetlen, példamutatóan pontos könyvészetiösszegezéseit mindazokból az évekből, amikor nálunk még nem vezették volt bea könyvtári köteles-példány rendszert. 5Ezzel a termést begyűjtő vállalkozással — amelyet a Korunk alapító-főszerkesztője,Dienes László is elismeréssel méltatott a folyóirat első és második évfolyamában—, nemcsak adatokat hordott egy helyre, hanem minden jószándékú kezdeményezést,mozgalmat is számon tartott. 0Az első hat év minden fontosabb megmozdulását értékelte Az erdélyi magyarságszellemi élete című, 1926-ban írott 80 lap terjedelmű, kivonatosan Párizsbanis kiadott füzetében, melynek legfontosabb erénye a számbavevő és számontartógondoskodás.Ugyanazzal a gonddal, amellyel irodalmi-kulturális örökségünk régebbi értékeitválogatta, értékelni és becsülni tudta a jelen meg a közelmúlt teljesítményeitis. Nem csupán Valkai András XVI. századi kalotaszegi énekszerző, KónyiJános és Andrád Sámuel, a két anekdota-gyűjtő, s Bálint Gábor, az érdemtelenülelfeledett, Ázsiát járt kolozsvári nyelvészprofesszor emlékének megőrzésére fogotttollat. Kortársai közül a korán elhunyt erdélyi novellista Balogh Endre, a történetíróJancsó Benedek, a román—magyar közeledés minden tiszteletet megérdemlőharcosa: Bitay Árpád, az irodalomtörténész tanár Rajka László, az irodalom-és történelemkutató Borbély István, a könyvtáros Gyalui Farkas, a nagyreményűtanár kolléga Petres Kálmán — egyaránt megkapták György Lajos „koszorúját"egy-egy életrajzi vagy könyvészeti összeállítás formájában. Néhai professzora,Márki Sándor tiszteletére 1927-ben emlékkönyvet szerkesztett. Nem csupána számára kedves személyiségek, hanem kisebbségi kultúránk egykori intézményeiis hűséges krónikásukra találtak benne. 7Nemcsak számba vette, számon tartotta a zsenge korú romániai magyar kultúraeredményeit, hanem páratlan energiával igyekezett felszínre törésének, kifejlődésénekfeltételeit is mint lapszerkesztő és irodalomszervezőmegteremteni. Szerkesztői és Irodalomszervezői feladatvállalását — tudatosítva a lényegesés elhatároló világnézeti különbségeket — a Kós Károlyé és Gaál Gáborémellett kell számon tartanunk!5. Uad: A romániai magyar idönaki sajtó öl istítndtji 1919-1923. Ai ndélyt magyar irodalom bibliográfiája1919-1924, A > trdély> magyar irodalom bibliográfiája - 192.1. év.6. Néhányat (ötaorulok ilyen ieilegd, tobbnylw Onéllfen megjelent öwuegeiéneiMl: Ai trdélyi magyar irodalom1919-1922, AI trdélyi magyar ilráma ol rsttendii trrmése 1919-1924, Erdilv magyar irodalomtörténeti munkássága 19191923, Erdélyi könyv ét újiág (1925), Síinháii élrl él drámairodalom (1925), Ai trdélyi magyarság (1942), L acliinU scuntifiqué dél Hongroii tn Houmann 1914-1924, ÍM Ktvuts httérairu dt langut hongroist (1924).7. : Ai „l-.rdélyi Múltúm" torléntli ISI4-1937, Ai „Erdélyi Húitum" ólvtn isitindtjt, Erdély könyvtár isInéltárUgyi, Ai trdilys könyvtárügy ét a Kolonnán Egyttimi Könyvtár, A Uenigm könyvtár.