1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

184SZEMLErát folytató Domokos Sámuel, aki tudományos publikációs tevékenységét — abibliográfiai felmérés tanúsága szerint — éppen 40 évvel a kettős évforduló előtt,vagyis 1943-ban kezdte.Az ünnepelt eseményekhez közvetlenül — Madár Lajos Domokos-bibliográfiájaés Petre Pascu Domokos Sámuelnek ajánlott verse mellett — csak Nagy Bélaszerkesztői előszava. Kese Kattalinnak Ioan Ciocannal, Kovács Péternek a maimagyarországi román nyelvoktatás intézményes kereteivel, valamint Nicolae Balotának,Dumitru Micunak, Gavril Seridonnak és Mircea Popának Domokos Sámuellelfoglalkozó írásai kapcsolódnak. A gyűjteménynek különben nincs központirendező elve: ívein magyar és román, magyarországi és romániai filológusok, nyelvészek,irodalmárok, folkloristák, bibliográfusok tanulmányai a legsokszínübb változatosságbankövetik egymást — magyar, román, francia, német és angol nyelven.A sokféleségen belül mégis inkább az irodalmi témák dominálnak: Dim. PácurariuEminescu prózájáról, Gheorghe Bulgár és Mircea Zaciu Octavian Gogáról,Niculac Gheran Rebreanu pályakezdéséről, Szűcs Éva Arghezi költészetéről, NyergesLászló Sorescu dramaturgiájáról, Dávid Gyula a műfordító és bibliográfusAvram P. Todorról, Gavril Seridon Bartalis Jánosról, Beke György a bukarestimagyar emlékírókról, Dumitru Micu a román szimbolizmusról, Borsi-Kálmán Bélaa megújuló román regényről, Livia Grámadá az Ady baráti köréhez tartozó BölöninéMarchi? Otíliáról, Lovag Lea József Attila egyik költeményének párhuzamosromán fordításairól, Pomogáts Béla pedig a Keleti Kapu című debreceni folyóiratrólértekezik.A gyűjteményben viszonylag nagy számmal szerepelnek nyelvészeti és folklorisztikaiközlemények is — a többi közt Rodica Bogza Irimie, Anton Gojia, MirceaZdrenghea, Bakos Ferenc, Rot Sándor, Schütz István, illetve Maria Gurzáu,Filip Tfinase és Hegyi Endre tollából. A két tudományszakhoz tartozó közleményekközül Gálffv Mózes (Román nyelvi szerkezeti hatás a magyarói magyar nyelvjárásban),Nagy Béla (A Kalocsai román nyelvtan), Zsemlyei János (A Kis-Szamos vidékimagyar tájszólás román kölcsönszavainak mezöösszefiíggéseiröl), illetve FaragóJózsef (Magyar—román balladapárhuzamok), Kovács Ágnes (Kétnyelvű románmesemondók Magyarországon) és Adrián Fochi (Die ethische Dimension des Heldenim rumánischen epischen traditionellen Lied) írásaira cím szerint is felhívnáma figyelmet.A tanulmányok sorában több történelmi, néhány eszme- és könyvtörténeti,valamint egy-egy zene- és művészettörténeti vonatkozású írás is olvasható.Utoljára — de nem utolsósorban — azt a két kapcsolattörténeti értekezéstemlíteném (Ion Isaiu Marginalii la o retrospectivá a relafiilor culturale románomaghiareés Mircea Popa Din istoricul raporturilor literare románo-maghiare inprima jumátate a sec. al XlX-lea), amely tárgyánál fogva mintegy sűrítve fejeziki a kötet egészét átható (és ezzel a változatosságot valamelyes egységbe fogó)gondolatot: keressétek, ami összeköt!MÓZES HUBABÉLA KELEMEN—LŐRINC SZÁSZ, Dic|iona r frazeologic román—maghiarEditura stiintificá $i enciclopedicá. Bucurejti, 1984. 557 1.Ujabb értékes munkával gyarapodott lexikográfiái irodalmunk: Kelemen Bélaés Szász Lőrinc kétnyelvű, román—magyar frazeológiai szótárával. E műnek aza rendeltetése, hogy felsorolja a román nyelv „előregyártott épületelemei"-t, állandósultszókapcsolatait magyar megfelelőikkel együtt.A szótárt Kelemen Béla román és magyar nyelvű előszava vezeti be (5—8),majd a rövidítések Jegyzéke meg a könyvészet következik (9—10). A szótár magábanfoglalja — a közmondások kivételével — a frazeológiai egységek valamennyifontosabb típusát. A közmondások azzal az indoklással maradtak ki, hogy ezek,.sajátos helyet foglalnak el a nyelvi rendszerben; gyakoriságuk és használati értékükkisebb a mindennapi beszédben". Ehhez hozzátehetjük: akik a román közmondásokmagyar, illetőleg a magyar közmondások román megfelelőit keresik, azIlyen frazeológiai egységeket megtalálhatják Vöö István Dicfionar de proverbe