1984/2. - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

142CSETRl ELEKa nála szokásos túlzással és iróniával rajzolja meg a jócskán megöregedett és gúnytárgyává vált negyvennyolcas Szabó Sámuel alakját. Szabó Dezső szerint öreg tanárafolyton elérzékenyült és „borzasztóan takarékos" volt. Tanításának célját abbanösszegezi, hogy „olyan mennyiségű hazafias lelkesedést raktározzon el a fiúkba,mely az élet minden alkalmában készen álljon kezük. Illetőleg szívük ügyében".''1897-es nyugalomba vonulása előtti években, mikor az írót tanította. SzabóSámuel valóban elég idős volt ahhoz, hogy „öreg"-nek szólítsák (1829-ben született).A 48-as szabadságharcban való részvétele esy életre élmény maradt számára. Különbentöbb külföldi egyetemen megfordult, igen művelt, számos nvelvet tudó tanár(.Szinnyei életrajzi lerikona feljegyzi róla, hogy anyanyelvén kívül németül, franciáulés angolul irt és olvasott, de ismerte az olasz és a román nyelvet is). Jelenlététa közéletben lapszerkesztői munkássága, több könyve és számos cikke jelzi(Szinnyei, MIr. XIII, 263—66). Ügy véljük, hogy a Kacsóh Pongrácot fiatalabb éveibenoktató Szabó Sámuel mint tanár, k'inyvtáros és olvasó-egyleti elnök sok értékesinformációhoz juttatta, s hozzájárult az ifjú szellemi-lelki formálásához.Tudós professzorok tanították mennyiségtanra és fizikára is. A IV. és VIII.osztályokban mennyiségtan tanára dr. Sárkány Lajos volt. Sárkányt kiválóan képzettszakemberként ismerik, a berlini egyetemen is megfordult, doktorátust szerzett,és több tankönyvet is írt. Az ugyancsak reáliákat oktató édesapja örökébe lépett,és — éppen abban az esztendőben, mikor Kacsóh Pongrác tagja lett az iskolaiközösségnek (1886) — kezdte meg tanári működését. Akkor tartotta meg székfoglalójáta mennyiségtan fontosságáról, mely a kollégiumi értesítőben is megjelent(Szinnyei, MIr. XII, 196—98). Másik mennyiségtan tanára, Szathmári Akos, azV—VII. osztályokban tanította, gimnáziumi tanulmányainak két utolsó évében öoktatta fizikára is. A maga területén ugyancsak kitűnő szakember volt, aki többtudományos cikket írt hazai és német szaklapokban. Irt egy könyvet is a fénytantárgyköréből. 0A szerencsé úgy hozta, hogy Sárkány professzor nemcsak szigorúan vett tantárgyánaklegyen szakembere, hanem egyben zeneértő is. Az iskolai értesítő évfolyamaibanneve után éveken át feljegyezték, hogv a kollégiumi „ének- és zenekardr. Sárkány I.ajos műértő felügyelete alatt végezte tanulmányait s működött" ünnepélyekenés hangversenyeken. 1 Egyébként, mikor Kacsóh Pongrác átlépte a kollégiumküszöbét, az I—IV. osztályban Benedek Sámuel volt „az egyházi és műénektanára", aki főállásként a tanítóképzőben dolgozott. Ugyancsak vendégtanárként oktatottzenét a felső osztályokban Stöger Béla. Az 1887—88. iskolai évben azonbanúj zenetanár került helyébe. Az értesítő boldogan jelenti: „A zene- és énekkarokvezetésére Farkas ödön urat, a kolozsvári zenekonzervatórium igazgatóját nyertükmeg", aki aztán „tanított müéneket a V—VIII. osztályosoknak, zenét az önként vállalkozóknak".8 Nevét érdemes megjegyezni, mert a Zenei lexikon szerint KacsóhPongrác „Farkas ödön tanítványa volt Kolozsvárt".' A kettőjüket összekötő zeneikapcsolat minden bizonnyal ebben az időben kezdődött. A gimnazista ifjú sokattanulhatott tőle. Hiszen a kortárs ld. Ábrányi Kornél szép szavakkal szól róla: „nagyelismerés illeti Farkas Ödönt, a kolozsvári zenekonzervatórium érdemdús igazgatóját,aki Vezcklök című, keleti szövegű és színezetű első operája után mint magyaropera-író Balassa Bálintjával vonta magára különösebben a közfigyelmet." Ábrányielismerően beszél Farkas termékeny zenei pályájáról és ügybuzgaimáról is. 10Kacsóh Pongrác kiváló tanulónak bizonyult, és mindvégig részesült a kollégiumialapítványokból. Az 1886—87. tanév első felében 4, a másodikban pedig 7forint ösztöndijat kapott, V. gimnazista korában pedig a „Halmágyi István alapítványbólkönyvjutalmat és 5 forintot". A VI. gimnázium jutalmazottjai sorában márelső helyen áll Kacsóh Pongrác, aki többek alapítványából igen szép pénzösszeg,22 forint jutalomban részesült. Megőrizte első helyét a VII. gimnáziumban is, mikorkülönböző alapítványokból 36 frt volt jutalma (ebben az összegben benne vanaz a 20 frt is, amit „Szilágyi Béla erdő-számtanácsos úr ajándékából számtani pályázatonnyert"). A középiskolát záró VIII. osztályban kiváló eredményeiért Szé-' SsalxS DeisA, ÉltUim. Dukarrst, 1982, I. k. ,128-7.• Kvárl Re/. Koll. firt IHSfl-7. 14, 39, 2S-37; Silnnyel, MIr. XIII, 448.'Kvárl Re/. Koll. Ért. 1887-88. Kvár, 1888. 48.• Kvárl Ret. Koll. Ért. 1887-88. Kvár, 1888 48• Zmi Ltukon (Srerk. Siabolcsl Bence és Tóth Aladár). Bp., 1930. I. 528.>• Ábrányi Kornél, A magra' »»> a /»-