se1

Jane Roberts: Seth megszólal 137
Sethnek mégis sikerült felhasználnia a kísérleteket saját látnoki képességeinek
bizonyítására; segítségükkel tovább folytatta oktatásomat, és ismertette velünk a lejátszódó
folyamatokat is. A kísérletek során váltogatta a transz mélységét, hogy átéljem
és megtapasztalhassam a különféle tudatállapotokat, s azt is megmutatta, miként
használhatom saját asszociációimat egyes adatok megszerzésére. A kísérleteket az
ESP bemutatására használta, de ennél többet is tett: rendszeresen gyakoroltatta velem
a szubjektív fókuszállítást, és közben mindvégig magyarázatokkal is szolgált.
Az üléseken általában senki más nem vett részt, csak Rob meg én — a körülményeket
aligha nevezhettük volna tudományosnak. De hát a borítéktesztekkel nem
akartunk tudósokat vagy pszichológusokat meggyőzni semmiről. Csak arról szerettünk
volna megbizonyosodni, hogy mit várhatunk el az ülésektől, és mit nem. Olyan
megoldást akartunk, ami azon nyomban ellenőrizhető. Muszáj volt tudnom, hol tartunk!
Rob néha közvetlenül az ülés előtt készítette elő a borítékot, néha sokkal korábban.
Mindenféle tárgyat felhasznált; olyat is, amit láttam már, a közelmúltban vagy
régebben, meg olyat is, amivel sohasem találkoztam. Például egy levelet, amely az
előző napon érkezett, és én is elolvastam, vagy valami olyan tárgyat, amelyet a házon
kívül szedett össze, és nekem fogalmam sem volt róla. Előfordult, hogy a borítékot
egy barátja készítette elő — ilyenkor maga Rob sem tudott semmit arról, mi van ben-