se1

Jane Roberts: Seth megszólal 216
igaz volna minden egyes hasonló esetre, de két ülésen is szóba kerültek ilyen gyermekek,
és arra a két konkrét esetre megkaptuk a választ.
Az első egy házaspárról szól, akiket Jim és Ann Lindennek fogok nevezni. Ann
egy reggel teljesen ismeretlenül felhívott telefonon. Mivel közvetlenül, nem központon
keresztül hívott, semmi sem utalt rá, hogy távolsági hívás; azt hittem, hogy a városból
beszél, különösen akkor, amikor Elmirában élő rokonait említette. Elmesélte,
hogy a fia, Peter néhány hónappal korábban, hároméves korában meghalt. Ő és a férje
nagyon sokat gyötrődik azóta, mesélte, és egy New York-i barátjuk, Ray Van Over
parapszichológus azt tanácsolta, hogy hívjon fel engem.
— Csak egyszer találkoztam Rayjel — mondtam. — Biztosan említette, hogy
én nem szoktam fogadni, a saját munkámra és a Seth-ülésekre koncentrálok.
— Igen, mondta — felelte Ann. — De azt gondolta, hogy velünk talán kivételt
tesz. Azt mondta: más, hasonló esetekben megtette már. — Elhallgatott, várt.
Egy hosszú percig töprengtem. — Hát, ma este éppen esedékes egy ülés. Ha át
akarnak jönni...
— Ott leszünk — vágta rá azonnal. — A férjem napközben bent van New
Yorkban, de késő délutánra hazaér.
— Lehet, hogy fáradt lesz.