se1

Jane Roberts: Seth megszólal 81
— Képzelj el egy dróthálórendszert, amely minden irányban a végtelenbe nyúlik,
úgyhogy ha belenézel, nem látod se elejét, se végét. A ti síkotok úgy képzelhető
el, mint négy nagyon vékony drót által határolt kis terület, az én síkom pedig a négy
szomszédos drót által határolt kis terület a másik oldalon. Nemcsak, hogy ugyanazoknak
a drótoknak az ellentétes oldalán vagyunk, hanem ugyanakkor alul vagy
felül is, a nézőpontodtól függően. És ha úgy tekinted a drótokat, mintha kockákat
határolnának (ezt a te kedvedért mondom, Joseph, mert tudom, hogy szereted a képeket),
akkor a kockák bele is helyezhetők egymásba, úgy, hogy ez a lakóikat egy jottányira
sem zavarja. És e kockák maguk is kockákon belül helyezkednek el, és most
csak a térnek arról a kis darabkájáról beszéltem, amelyet a te síkod meg az enyém
foglal el.
— Most gondolkodj ismét a te síkod fogalmai szerint, melyet azok a kis vékony
drótok határolnak, és az én síkom a másik oldalán van. Ezeknek, mint mondtam, a
sűrűségük és a mélységük végtelen, de az egyik oldal transzparens a másik számára.
Átlátni épp nem lehet, de a két sík állandóan átjár egymáson. Remélem, értitek, mit
csináltam itt. Bevezettem a mozgás fogalmát, mert az igazi transzparencia nem az
átlátszóság, hanem az átjárhatóság.
— Ez az, amit ötödik dimenziónak nevezek. Most pedig távolítsuk el a drótok
és kockák rendszerét. A dolgok úgy viselkednek, mintha a drótok és kockák létezné-