se1

Jane Roberts: Seth megszólal 143
kig pontos. Biztos, hogy ez a hozzáállásom hatással volt a kísérletre. Ma már csodálom,
hogy Seth egyáltalán képes volt akkoriban bármilyen eredményt elérni általam,
de a legtöbbször nagyon jól sikerült a kísérlet.
Íme egy példa. Rob itt nem a telepátiát, hanem a tisztánlátást akarta próbára
tenni. Sok más kísérletünkhöz hasonlóan ez is meglepő eredménnyel végződött. Rob
jegyzetei világosan leírják, milyen módszerrel választotta ki a kísérlet tárgyát.
A műtermemben egy kupac régi újság hevert. Legtöbbjük a New York Times
példánya, hétköznapi és vasárnapi számok vegyesen. Az ülés előtt kiválogattam
a halomból a helyi lap példányait. Aztán hátat fordítottam a kupacnak, kihúztam
belőle egy adagot, és anélkül, hogy megnéztem volna, kitéptem egy darabot
az egyik oldalból. Még a hátam mögött összehajtogattam akkorára, hogy
biztosan beférjen a két kartonlap közé és a borítékba.
A teszt tárgyának kiválasztott újságlapot még akkor sem néztem meg, amikor
betettem a kettős borítékba. Aztán lehunyt szemmel fölvettem azokat a lapokat,
amelyeket kihúztam a kupacból, odatapogatóztam a mennyezetig érő könyvespolchoz,
és föltettem egy magas polcra, ahol nem láthattam.
A folyamat végén csak egy dolgot tudtam biztosan: hogy a tárgy a New York
Times egyik példányának részlete, de a dátum ismeretlen volt. A kísérlet végén
Jane felnyitotta a kettős borítékot; én visszamentem a műterembe, és az elrejtett