se1

Jane Roberts: Seth megszólal 203
engem, és aztán ezt az adatot próbálja fizikailag is érzékelhető információvá alakítani.
Jane most Bill háta mögött állt meg, és a válla fölött nézte, ahogy rajzol.
— A szája körül van egy kis önteltség, nagyon jó, ez tetszik. Ezt a konstrukciót magam
hoztam létre. Minden konstrukciónak, ha a ti síkotokon akar megjelenni, atomokból
és molekulákból kell állnia, akár érzékelitek a jelenlétét, akár nem.
— A mozgás és a sebesség eltér a hagyományos konstrukciókétól. Én ebben a
pillanatban Ruburton át beszélek, de ott álltam abban a konstrukcióban is, és néztem,
ahogy beszél. Lehetséges, hogy később szólhatok a saját konstrukciómból is.
Jane kivette Bill kezéből a második rajzot, és a szobában járkálva nézegette.
Közben nekem is sikerült egy pillantást vetnem a rajzra. Bill eközben szakadatlanul
a fürdőszoba ajtónyílására bámult.
— Való igaz, hogy a ti fogalmaitok szerint nem vagyok egy szépség, de tanúsíthatjátok,
hogy azért csúnya sem vagyok. Most tartsatok szünetet. És szeretném megköszönni
Marknak. Amikor azt mondtam, hogy segíteni fog a bemutatóban, azt valóban
úgy értettem, hogy segíteni fog a bemutatóban.
Seth-Jane a monológ végén ránevetett Billre. Megkérdeztem Billt, tulajdonképpen
mit látott. Azt felelte: a sötét ajtónyílást ködszerű fehérség töltötte be. A
világos háttér előtt Seth alakját pillantotta meg. Az alak csupán sötét körvonal