se1

Jane Roberts: Seth megszólal 18
Valóban: Seth szerint az idea, a gondolat: történés. Logikus tehát, hogy a gondolat
— vonatkozzék a tevékenység bármely körére, és tekintet nélkül arra, hogy tárgyiasul-e,
vagy sem — hatást gyakorol az életünkre. A „gondolat mint valóság”
szintén ősi elmélet, amelyet a nyugati civilizáció számára Platón fogalmazott meg, és
az évszázadok során sok filozófus elfogadta. De ahelyett, hogy csupán elvontan tárgyalná,
Seth kiterjeszti ezt az elméletet a logikus végkövetkeztetésig. Minden idea,
minden gondolat, minden tudati koncentrációszint közrejátszik egy dinamikus, állandó
kölcsönhatásban álló világegyetem létrehozásában, melyben az idea ugyanolyan
fontos és kitapintható szerepet játszik, mint bármilyen fizikai esemény.
Ideális példa erre Seth elmélete a keresztrefeszítésről. Seth szerint a
keresztrefeszítés „az álmok világában” keletkezett, egy másik valóságban történt
meg, és „ideaként vonult be a történelembe”. Seth nem azt állítja ezzel, hogy a
keresztrefeszítés csupán álom, amelyet az emberekben munkáló közös igény hívott
életre, hanem azt, hogy a térnek és az időnek egy másik területén öltött testet egy
gondolat, amely hatást gyakorolt a mi földi világunkra, és megváltoztatta civilizációnkat.
Ez természetesen nagyon érdekes elmélet. Vegyük azonban fontolóra, milyen
könnyen képesek vagyunk elfogadni azt az egyszerű filozófiai kijelentést: „a gondolat
képes megváltoztatni a világot”. Sok példát hozhatunk fel: „Nemcsak kenyérrel él
az ember”, vagy „Szeressed felebarátodat, mint magadat”. Mindennapi életünkben