ACTA SZEKSZARDIENSIUM - Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula ...

text based cognitive linguistic research of spontaneous
and planned conversations research summary
Schegloff, E. A.- Sacks, H. 1973. Opening up Closings. Semiotica 8, 289-327.
Schwarz, M. 1992. Einführung in die Kognitive Linguistik. Tübingen: Francke.
Shank, R.- Abelson, R. 1977. Scripts, Plans, Goals and Understanding. New York: Hillsdale.
Szili, Katalin 2002. A kérés pragmatikája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 126, 12-30.
Tátrai, Szilárd 2003. Egy nem mindennapi elbeszélés. Magyar Nyelvőr 127, 389-406.
Tátrai. Szilárd 2004. A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr 128, 479-494.
Tátrai, Szilárd 2005. A nézőpont szerepe a narratív megértésben. In: Kertész- Pelyvás (szerk.):
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVII. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Budapest:
Akadémiai Kiadó, 207-229.
Tátrai, Szilárd 2010. A pragmatika nézőpontja- a nézőpont pragmatikája. MS.
Taylor, J. R. 1991. Linguistic Categorization. Oxford: Clarendon Press.
Tolcsvai Nagy, Gábor 1999. Térjelölés a magyar nyelvben. Magyar Nyelv 95, 154-166.
Tolcsvai Nagy, Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tolcsvai Nagy, Gábor 2003. Topikaktiválás és topikfolytonosság magyar nyelvű szövegekben. In:
Németh T.- Bibok (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika
köréből. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 295-325.
Vater, H. 1991. Einführung in die Zeit-Linguistik. Hürth-Efferen: Gabel Verlag.
Verschueren, J. 1999. Understanding Pragmatics. London- New York- Sydney- Auckland: Arnold.
Yule, G. 1996. Pragmatics. Oxford: Oxford University Press.
***
Spontán és tervezett társalgások
kognitív szövegtani vizsgálata
Boronkai Dóra
Absztrakt
A kutatás egy saját gyűjtésből származó spontán társalgási szövegkorpusz és két kortárs
dráma elemzése alapján funkcionális és kognitív elméleti keretben a dialógus szövegtani
jellemzőinek bemutatására törekszik. Az elemzés ennek értelmében megvizsgálja a dialógusok
külső kapcsolódási tartományához sorolható kontextuális tényezőket, a párbeszédek
szerkezeti jellemzőit, és a mikroszint legalapvetőbb viszonyainak érvényesülését. Az
elemzés arra is választ keres, hogy a két dialógustípus között milyen alapvető különbségek
mutathatók ki, és hogy a fent említett változók mennyiben járulnak hozzá a spontán és a
tervezett szövegek tipológiai elkülönítéséhez.
133