Népjóléti Minisztérium A CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ ... - Eti

281
A gyermek értelmi képességeinek kibontakozása.
A szenzomotoros fejlődés általános jellemzése, a mozgás és a szenzórium
kölcsönhatása.
A szabad játék jelentősége a csecsemő és kisgyermek életében, fejlődésében.
Önálló aktivitás és az értelmi fejlődés összefüggése. Önálló aktivitás és a tárgyi
kompetencia élmény. Az önálló aktivitás jelentősége az idegrendszer
terhelésének önszabályozásában.
Az önálló manipuláció és játék kibontakozásához szükséges feltételekről
általában: érzelmi biztonság, védettség és nyugalom elegendő hely és idő a
játékhoz, a játékszerek kiválasztásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai.
A manipuláció fejlődése a kéznézéstől a tárgyak közti összefüggések
felfedezéséig
A percepció elemi szintjei: érzékelés, észlelés fejlődése, a figyelem, emlékezet,
képzelet részletes fejlődéslélektana.
A különböző manipulációs formák megjelenése a csecsemő tárgyakkal való
aktív tevékenységében.
A felnőtt konkrét feladatai:
A kiscsecsemő játszóhelye. A csecsemő első játékai: könnyen megragadható,
kézben tartható játékok. A játékszerek elhelyezésének módja. A csecsemő
látóterébe függesztett játékok bírálata.
A tárgyak különböző tulajdonságainak megismerését, felfedezését lehetővé tévő
játékkészlet: különböző súlyú, felületű, formájú, anyagú tárgyak, játékok
kiválasztása, illetve a játékkészlet bővítése a különböző manipulációs formák
megjelenésével összhangban.
A tárgyak közti összefüggések felfedezésétől a szimbólum-játék kialakulásáig.
A tárgyakkal való cselekvés összefüggése a gondolkodási műveletek
megjelenésével. A problémamegoldó gondolkodás, az intelligencia és a
kreativitás megjelenése a csecsemő tárgyakkal való aktív viselkedésében. A
cselekvésbe ágyazott gondolkodás "felfedezései". Kitekintés a gondolkodás
további fejlődésének szakaszaira és törvényszerűségeire.
A felnőtt szerepe a tárgyak közti összefüggések felfedezését megkönnyítő
játékkészlet kialakításában. Megfelelő játékok kiválasztása a "beletevés"
lehetőséginek felismeréséhez, az "azonosság" felfedezéséhez, a szempontot
követő osztályozás, a gyűjtögetés gyakorlásához, a sorozat alkotásához.
Az építő játék kezdetei: állítgatás, rátevés, egymásbacsúsztatás, elrendezés és a
gyakorlásukat lehetővé tevő játékszerek.
A konstruáló játék további fejlődése és a fejlődést elősegítő játékszerek
kiválasztása. A spontán aktivitás-igény fennmaradását elősegítő felnőtt
magatartás jellemzői.