1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

az elıadást ismeretlen erık bemutatására is fel akarta használni. Akkoriban tért haza Sopronba egy fiatolözvegy, a város egyik vezetı személyiségének unokahúga. Szép, iskolázott hangja volt, felkérték, elvállaltaa szereplést. Szendrıi József, megyei tisztviselı ünnepi alkalmakra egész ügyes verseket készített, aprológusra kérték fel; elszavalásra Edelmayer Rózsika vállalkozott. A fiatal Scholz János csellójátékkalkívánt bemutatkozni, a Jausz fivérek kamarazenére jelentkeztek; végre az egyesület vezetıjeEdelmayeréknél figyelmessé lett egy fiatal üvegessegédre, akinek bársonyos, mély baritonja még nemzengett nyilvánosan sohasem. A szíves meghívásra örömmel vállalkozott. Most jött a baj: az elsınek felkértdáma levélben értesítette az egyesület vezetıségét, hogy ı, elıkelı család sarja, nem szerepelhet együtt egymősorban üvegessegéddel. Így hát ınélküle volt meg a friss mősorú elıadás és Struglitz József, azüvegessegéd nagy sikerrel énekelte a Bővös vadász egy áriáját és egy Schubert-dalt. Zongorántanítómestere kísérte, Hämrich Lujza, hamarosan haláláig hőséges hitvestársa.A szereplés ugyan figyelmet keltett, de Struglitz ezt a sikert nem aknázta ki, magasabb feladatokat kapott:1919-ben rábízták a Szt. Mihály templom énekkarának vezetését, majd a következı évben a Concordianevő énekkart is átvette. 1920-ban Führer: Krisztus hét utolsó szava címő, Sopronban kedvelt orátóriumvezényletével mutatkozott be Sopron zenebarát közönségének.Bár nem egy sikert mutathatott fel, mégis elég gúnyos fogadtatásra talált kérelme, hogy az említett karnagyiállast immár véglegesen vele töltsék be. Még a kötelezı vizsga letétele elıtt Struglitz 1922-ben avárosunkban 10 éve nem hallott Mozart-Requiemet tanította be, a siker eloszlatott minden kételyt és aválasztás az ı javára dőlt el; ezzel a soproni egyházi zenének újabb virágzása kezdıdött, amelynek fıbbállomásai 1929. és 1930. november elsején Mozart Requiemjének újabb elıadása, majd 1930. szeptember105