1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

SiO 232,80 %Al 2O 318,50 %FeO 46,28 %CaO 1,59 %MgO 0,85 %összesen: 100,02 %Romwalter vizsgálatai igazolták azt a feltevést, hogy a salakok ısi vastermelés melléktermékei.Két kérdés vetıdött azonban fel a leletekkel kapcsolatban: honnan és hogyan keletkezett a salak, és milyenösszefüggésben van a közelében talált romokkal? Kielégítı, meggyızı erejő bizonyítékok híján mindkétkérdés sok éven át vita tárgyát képezte. Széki János egyetemi tanár a 30-as években abból a feltevésbılindult ki, hogy vasérc a közelben nincs és nem valószínő, hogy az ércet nagy távolságból szállították: asalak tehát nem vastermelés, hanem vas feldolgozás nyoma.Ezt a feltevést elsı tanulmányában 5(126) Romwalter is teljes mértékben magáévá tette. Az ı leírása alapjánvannak adataink a kányaszurdoki és a lövöldei romok szerkezetére, valamint az ásatásokra vonatkozóan,amelyekrıl hivatalos feljegyzések, helyszínrajzok stb. sajnos nem készültek. Romwalter idézetttanulmányában megállapítja, hogy ezek az építmények római kori épületek, vagy még inkábbfürdımedencék főtıberendezései: földbe mélyített hypocaustumok voltak és a vastermeléssel, vagyis asalakleletekkel legfeljebb közvetve lehetnek kapcsolatban.Fenti kutatások közben zavarólag hatott az a körülmény, hogy a közelben 338az elıbb leírttüzelıberendezésekbıl származó salakká olvadt tégla- és habarcsanyag is volt. Az ásatások helyén tehátkétféle salak fordult elı. Elsı tanulmányában Romwalter kielégítı bizonyítékok hiányában nem tudtamegállapítani: vajon a salak leletek a kemence maradványokkal együtt római korúak-e, avagy a rómaiakatmegelızı (kelta), esetleg az ıket követı idıbıl valók. Késıbbi tanulmányaiban 7–8(127) Alphons Barbosztrák régész tárgybavágó munkájának 9(128) hatása alatt egyrészt a talált salakok keletkezési idejeként aHallstatt – La Tène kort jelölte meg, másrészt határozottan állást foglal amellett, hogy a talált salakokvastermelés, nem pedig vasfeldolgozás nyomai. Barb idézett 9(129) „Az ısi vastermelés nyomai a maiBurgenlandban” címő értékes munkájában összefoglalóan ismerteti a közvetlenül szomszédos osztrákterületek számos leletét.Ezzel kapcsolatban Romwalter megjegyzi, hogy a soproni leleteket – amelyeket a Barb által ismertetettburgenlandi lelıhelyek földrajzilag körülvesznek – egyidıseknek vehetjük a Hallstatt–La Tène korúnakminısített ausztriai leletekkel.Azokat a tényeket viszont, hogy a salak lelıhelyek közelében, vagy éppen ott római koriépületmaradványokra bukkantak, Barb 9(130) és Romwalter 7–8(131) munkáikban azzal hozzák összefüggésbe,hogy a régi kohászok közvetlen mőködési területük környékén az erdıt teljesen kiirtották. Az így keletkezetttisztások nagymértékben megkönnyítették a földmővelést és az építkezést. Ilymódon szerintük a rómaiak50