Ezek a folyamatok kb. 900–1000 C°-os hımérsékleten kezdıdnek. A primitív fújtatóberendezésekkelellátott bucakemencékben csupán 1100–1200 C°-os hımérsékletet tudtak elıállítani, a tiszta vas olvadásipontja viszont 1539 C°, ezért a redukciós folyamatok eredményeként nem folyékony halmazállapotúnyersvasat, hanem képlékeny vasszivacsot nyertek. Ez a vasgomolya a szivacsos-lyukacsos állapotú vasonkívül még salak zárványokat is tartalmazott. A salak nagyrészét a kohósítás során folyékonyan csapoltákle. Amikor a kemence fenekén kívánt mennyiségő szivacsos vas keletkezett, a levegı fuvatást befejezve akemence falát a vas kiemelése céljából áttörték. A képlékeny állapotban lévı gomolyából a salakotkikovácsolták, majd a vasat tovább alakították. A bucakemencék és a mai nagyolvasztó (kohó) közöttialapvetı különbségek tehát:1. a bucakemencébıl a vasat képlékeny állapotban nyerték – a kohóból folyékonyan csapolják.2. a bucakemencék üzeme megszakításos volt – a kohóké folyamatos.3. a bucakemencékbıl nyert szivacsos nyersvasat a metallografia klasszikus meghatározása szerint – mivel48
C tartalma 1,7 százaléknál kisebb – acélnak nevezzük.Ez a „buca nyersvas” meleg állapotban tehát képlékenyen alakítható: kovácsolható. – A kohókból csapoltnyersvas C tartalma viszont 2–3 százalék: vagyis rideg, törik, melegen sem alakítható.E különbségekbıl tehát látható, hogy míg az ókorban az ércbıl közvetlenül acélt nyertek a nagyolvasztóısének megjelenésétıl kezdve az acél elıállításához két mőveletre van szükség: ércbıl nyersvasat kapunk,majd acélhulladékból és nyersvasból állítjuk elı az acélt. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években – fılegminıségi acélok gyártásánál – több országban félüzemi kísérletek folynak az ércekbıl való közvetlenacélgyártásra vonatkozóan, ami az ıskori gondolathoz való elvi visszatérést jelenti. (De Vecchis,Krupp–Renn, Stürzelbergi, Norsk–Stahl stb. eljárások).A bucakemencék nagyságának növelésével a fújtatás erısségét is fokozni kellett. Az erısebb fújtatásviszont nagyobb hıfokot eredményezett. Ez a fejlıdés tehát elsısorban a fúvógépek tökéletesítésétıl337függött, s egyik legdöntıbb lépése a vízierınek, mint meghajtó erınek alkalmazása volt. A víz energiájátfuvatásra alkalmazó, bırtömlıs fújtatókkal ellátott kemencék – amelyekkel sikerült elérni a tiszta vasolvadáspontjának: 1539 C°-nak megfelelı hımérsékletet – a 1<strong>4.</strong> század elején jelennek meg. Az újterméknek – a folyékony nyersvasnak – eleinte nem nagyon örültek, hiszen nem volt kovácsolható, s éppenezért nemigen tudtak vele mit kezdeni. Ezt leghívebben talán a „nyersvas” szó angol megfelelıjénekszószerinti értelmezése bizonyítja: „pig iron” = „disznó vas”.A 15–16. század fordulóján a középkori Európa leghíresebb vasipari telepén Schmalkaldenben már a mainagyolvasztó alakjára emlékeztetı falazott kemencét találunk. 3(123) A bucakemencék, mint önálló üzemekviszont a 18. század végéig teljesen kiszorultak Európából.A nyersvas és öntött vas rendszeres gyártása azonban már a 1<strong>4.</strong> században megkezdıdött: ekkor tanuljákmeg az agyag- és homokformába való mintázást és vasöntést.Az olvasztók faszénnel dolgoztak, tehát leginkább erdıs vidékeken és – mivel a levegı szolgáltatására afejlıdés késıbbi szakaszán vízi kerékkel meghajtott fújtatókat használtak – vízfolyások mellett települtek.Innen erednek az olvasztókra régebben alkalmazott német „Flussofen” és „Blaseofen” kifejezések.A <strong>Sopron</strong> környéki ıskori vaskohászat elsı emlékeire a 20. század elsı évtizedében bukkant Reitter Mihályharkai gazda, aki Romwalter Alfréd egyetemi tanár közlései szerint 4–5(124) az 1907–1937 közötti idıbenhárom helyen: a Kányaszurdokban, a Harkától északra fekvı „Jezsuita szántók” közelében és egy, akatonai lıtérnél lévı szántón falazott tüzelı berendezések romjaira bukkant. A romok közelében ReitterMihály nagymennyiségő salakot talált, melynek kiterjedését „markolós vashuzal” többszöriföldbeszúrásával állapította meg.A salakok közelében talált téglák Bella Lajos szerint római korúak voltak. A téglákra vonatkozóan VendlMiklós egyetemi tanár végzett kızettani vizsgálatokat. 6(125)A Reitter által talált salakok sötét színőek, sőrőségük a hólyagosság ellenére is nagyobb a szilikátkızeteknél.Egy ilyen salakdarab porának teljes elemzését Romwalter professzor végezte el, aki a következı eredménytkapta:49
- Page 1 and 2: 1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM1956. X.
- Page 3 and 4: poan∂n∂ tsaond” 16(3) (Egér,
- Page 5 and 6: II. RÉSZ: TAPASZTALATI GYÓGYMÓDO
- Page 7 and 8: vízzel keverve; nedves szurkot dis
- Page 9 and 10: oltott mésszel keverve eszik. Fáj
- Page 11 and 12: A fiatal főzfahajtások kérgét m
- Page 13 and 14: abér, loapeaplal. Laurus nobilis,b
- Page 15 and 16: macsakgyökér, paldrian, poidriaon
- Page 17 and 18: Rokokóház a soproni Szt. János t
- Page 19 and 20: még megfontolandó, nem okoz-e a b
- Page 22 and 23: tartoznak. 12(29)A város ezután 1
- Page 24 and 25: aufgeschlossen würden.”„Positi
- Page 26 and 27: pedig szénnek nyoma sincs. 26(44)3
- Page 28 and 29: 316A fúrási munkálatok 1858. év
- Page 30 and 31: vannak, így gazdaságosan dolgozha
- Page 32 and 33: töredékei kerültek elı, s tizen
- Page 34 and 35: 323Rabbi Juda ben Nathan „Jebamot
- Page 36 and 37: 325Töredék a »Széfer-Vehizhir«
- Page 38 and 39: 327Rabbi Juda ben Nathan »Jebamoth
- Page 40 and 41: VI. Misne Torah. 48(103)Móse ben M
- Page 42 and 43: Kiccur ha-Terumah. 55(110)Az elıbb
- Page 44 and 45: Elıbbi töredék közvetlen folyta
- Page 46 and 47: 335HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR1956. X.
- Page 50 and 51: SiO 232,80 %Al 2O 318,50 %FeO 46,28
- Page 52 and 53: a 3. sz. ábrán bemutatom a magash
- Page 54 and 55: 342A kapott eredmények meglepıen
- Page 56 and 57: problémáinak megoldásában: épp
- Page 58 and 59: elárul.E név a ritkábban elıfor
- Page 60 and 61: 347Id. Storno Ferenc: A képmutogat
- Page 62 and 63: A harmadik és negyedik más betőt
- Page 64 and 65: A Dómtemplom orgonájaA századok
- Page 66 and 67: övid hangterjedelme miatt csuszkar
- Page 68 and 69: I. Man. Hauptwerk: (die alte Orgel)
- Page 70 and 71: Liszt Ferenc mellképe1820 ıszén
- Page 72 and 73: 1864. április 22. Altschul Rudolf
- Page 74 and 75: ismert átdolgozásában. (Kárpát
- Page 76 and 77: - augusztus 25. Altdörfer Viktor o
- Page 78 and 79: ország egyéb vidékeirıl oda ser
- Page 80 and 81: A restaurált Szentháromság szobo
- Page 82 and 83: A Szent György utca 3. számú há
- Page 84 and 85: Kibontott csúcsíves ablakok a Sze
- Page 86 and 87: 1944. október 15-e, a fasiszta meg
- Page 88 and 89: hangversenysorozatot. Az év másod
- Page 90 and 91: Zeneiskola magas tanítási színvo
- Page 92 and 93: Gusztáv). Mellettük szép munkát
- Page 94 and 95: szimfónia.Május 8. Händel: »Cha
- Page 96 and 97: November 21. Schubert: V. szimfóni
- Page 98 and 99:
a kiteljesülés mámora nélkül.
- Page 100 and 101:
Gyóni Géza, a Soproni Napló, ké
- Page 102 and 103:
volt, mint régen, de elnehezült v
- Page 104 and 105:
Gyóni Géza, Richly Rezsı, Mayer
- Page 106 and 107:
28-án és 1938. augusztus 20-án M
- Page 108 and 109:
(Egészség, Természettudományi K
- Page 110 and 111:
*1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / AZ O
- Page 112 and 113:
Preysing generális a városi tégl
- Page 114 and 115:
Haracsi Lajos: Az Erdımérnöki F
- Page 116 and 117:
Domonkos Ottó: A soproni Liszt Fer
- Page 118 and 119:
Végjegyzet1 (Megjegyzés - Popup)B
- Page 120 and 121:
21 (Megjegyzés - Popup)L. Soproni
- Page 122 and 123:
föntartottnak nyilvánított néme
- Page 124 and 125:
zártkutatmányi (Freischurf-Bewill
- Page 126 and 127:
l. Strack H. L., Einleitung in den
- Page 128 and 129:
megállapításomat, hogy a Hal. Ge
- Page 130 and 131:
111 (Megjegyzés - Popup)l. Kohn S
- Page 132 and 133:
Dr. Romwalter A.: A Hallstatt- La T
- Page 134 and 135:
154 (Megjegyzés - Popup)Arch. Ért
- Page 136:
Nem ritkán bibliai jelenetekkel d