1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

orvosi tanácsadója lett.Amikor Schulek klinikájára került, a legkorszerőbb szemészeti iskola tagja lett. Kitőnı szemmel látta meg areáváró 386feladatokat. İ szerkesztette meg a magyar látáspróbákat. Ezek falitábláit maga számította ki. A»Látáspróbák« elsı kiadása 1886-ban jelent meg a Franklin Társulatnál tökéletes kınyomatú táblákkal.Értékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azóta, tehát hét évtizede használják és 1943-ban az ötödikkiadása jelent meg.Csapody István írta meg az elsı magyar szemészeti tankönyvet és ı alkotta meg a magyar szemészetimőnyelvet. »Útmutató a szemészetben« szerény címet adta ennek az 1890-ben Budapesten, Nagel Ottókiadásában megjelent könyvnek, amely évtizedeken át az egyedül megbízható vezetıje volt orvosoknak ésszemész-szakorvosoknak. A tiszta magyar nyelven írott, korszerő, de igen sok vonatkozásában egészeneredeti, élettani beosztáson alapuló tankönyv több kiadásban, 1902-tıl »A szemészet kézikönyve« címenjelent meg.A nagyszerő megfigyelıt, a kiváló klinikust sok kérdésben (látóháryta-szakadás, szívárványhártya koraisorvadása zöldhályogban, a szemfenéki betegségek értágító kezelése) fényesen igazolták a késıbbi hazai éskülföldi tapasztalatok. A szem maródásáról szóló munkája még ma is korszerő. A külföldi szemészek istudomásul vették és elismerték munkásságát, megfigyeléseit, megállapításait. Szemészeti közleményeinekszáma 90 és ezek közül nem egy német és francia nyelven jelent meg a szemészeti szakfolyóiratokban.Figyelemre méltó Csapody munkássága az egészségtan iskolai tanítása, s az orvos- és természettudománynépszerősítése terén. Polyhistorszerően sokoldalú volt: jártas a matematikában, a csillagászatban, kitőnıbotanikus, nagyszerő rajzoló, lelkes turista, bélyeggyőjtı. Példamutató cikkeivel, népszerő közleményeivel107