1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

töredékei kerültek elı, s tizenkét lappal bıvítették az állományt. Így jelenleg összesen negyvenkilenc lapnyihéber töredéket ismer és ıriz a Soproni Állami Levéltár.Nyomatékkal hangsúlyozzuk: ami Sopronban ránk maradt, az csak egy kicsiny töredék lehet. Hol vannakpéldául Tóra 11(65) és más Bibliarészek? Márpedig ezek nélkül zsinagógai élet el sem képzelhetı! Világostehát, hogy a meglévı töredékek csak pozitíve bizonyítanak, azaz: igazolják, hogy mi volt biztosan. Desemmiképpen nem juthatunk arra az eredményre, hogy más könyv, amibıl történetesen töredék nem maradtránk, valóban nem is lett volna a soproni zsidók birtokában!321Tudnunk kell továbbá, hogy a megmaradt töredékek, illetıleg a szóbanforgó kódexek nem éppenközvetlenül a zsidók kiőzetése elıtt íródtak, hanem – egy részük legalább – jóval korábban. Keletkezésiidejük tehát körülbelül a XIII–XV. századokra tehetı.A töredékeket az idevágó mővek keletkezési sorrendjének megfelelıen csoportosítjuk.1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Róth Ernı: A Soproni Állami Levéltár héber kéziratairól / I. TalmudI. Talmud 12(66)A Biblia mellett a hagyományhő zsidóság legfontosabb irodalmi mőve. Magába foglalja azoknak adöntéseknek, tanításoknak, vitáknak, elbeszéléseknek és ismereteknek jelentıs részét, amelyeket a tanultzsidó ember az ókor utolsó századaiban és a középkor elején – fıleg az iskolákban – hallhatott.Szerkesztése kb. 500-ban volt, s közel 1000 év szellemi termékének gazdag tárháza, hat rendben és hatvantraktátusban. 13(67) A Biblia korát követı évszázadok a zsidóságának helyes megismeréséheznélkülözhetetlen – és szinte kimeríthetetlen – forrásmunka.Magyar nyelven és népszerő formában dr. Blau Lajos ismertette. 14(68) Német nyelvő teljes fordítástGoldschmidt Lázár készített. 15(69) Kiadásainak történetérıl egy monográfia tájékoztat bennünket. 16(70)Elterjedt formája: 12 folió kötet – több kommentárral együtt. Utalásaink a Rom-nyomda kiadásairavonatkoznak. 17(71)A Tannal való foglalkozás minden formája „Micvah”, azaz: parancs és szent kötelesség a zsidó emberszámára. 18(72) A hagyományhő zsidó ezért – különösen a középkorban – a germán-szláv lakta vidékekenszinte minden szabad idejét, beleértve a korai hajnalt és a késı éjszakát is, az imádkozásnak és a tanulásnakszentelte. Így cselekedtek elsısorban azok, akik a vallásos irodalom tanulmányozása terén némilegszakavatottak voltak. S minthogy a Talmud egyik legfontosabb studiuma a hagyományos irodalombanjártas zsidó embernek, természetesnek tőnik, hogy Sopronban is intenzíven foglalkoztak – legalább egyesek– a Talmuddal. Ha nem is maradt volna ránk írásos emlék, akkor is erre a tényre kellene következtetnünk;de így az írásos emlékek, maguk a sokszázéves töredékek beszélnek.Szólnunk kell arról is, hogy a Sopronban talált talmud-töredékek – a helyi jellegő mővelıdéstörténetijelentıségüktıl függetlenül – önmagukban is értékesek. A Talmud szövege ugyanis nem egységes; mind akülönbözı kiadások, mind az egyes kéziratok kisebb-nagyobb eltéréseket mutatnak. Éppen most vanfolyamatban egy gigászi munka, amely – többek között – az egész Talmud szövegének variánsait isegybegyőjti a helyes szöveg esetleges megállapítása, valamint a Talmud jobb megértése céljából. 19(73) Sebbıl a szempontból semmiképpen nem mellızhetık 322a soproni levéltár talmud-töredékei. A célérdekében elkészítettem a Magyarországon található talmud-kéziratok teljes katalógusát, több variáció32