1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

vagy éppen a soproni ev. templom 1752-ben épített és 1783-ban kibıvített 2 manuálos, 27 regiszteresTheodor Weissmann–Gottfried Malleck (Wien) orgonáját. Mindezek a hangszerek ma már a múltéi. Alegtöbb értékes hazai hangszer áldozatul esett a századforduló idején divatozó „modernizáló”törekvéseknek. Ami megmaradt, csak halvány emléke az évszázadok elıtti zenei szellemet hordozó virágzóorgonakultúrának. Éppen ezért a még megmaradt mőemlékorgonáinkat fel kell kutatni, helyre kell állítaniés védelem alá kell helyezni, hogy elfoglalhassák a mővészettörténetben az ıket megilletı jelentıs helyet.Elég csak utalnom arra, hogy a mindkét Németországban, Ausztriában és Csehszlovákiában, valamintegyéb nyugati államokban hivatalos védelem alatt állnak az arra érdemes régi orgonák. Esetlegesátalakítást és javítást csak az illetékes mőemléki hivatal jóváhagyásával lehet végeztetni. Itt az ideje, hogyilletékes szerveink figyeljenek erre a kérdésre. A megvédésre érdemes régi orgonáknak nemcsak a szekrényemőemlék, hanem elsısorban az, amit a szekrény magában foglal, a tulajdonképpeni hangszer. Tévedésvolna azt hinni, hogy csak a nagyobb orgonák tartandók fenn. Egy 4–6 regiszteres (sípsoros) pozitív(pedálnélküli kisorgona) éppen olyan mővészi értéket képvisel, mint egy 15–25 regiszteres 2 vagy 3manuálos orgona. Sıt éppen az ilyen kis hangszerek szőkre szabott diszpoziciója (hangképe) világítlegjobban rá a barokk zenei világ igazi szellemére és arculatára. Händel orgonaversenyeit, mind ilyen,pedálnélküli 5–7 regiszteres pozitívra írta.Ha végigtekintünk Sopron zenekultúráján, látnunk kell, hogy az orgona milyen fontos helyet foglal el arégmúlt zenei életében. Minden bizonnyal már a XV. sz. közepétıl kezdve orgona szólt a SzentMihály-templomban. Egyik legelsı orgonista pap ebben a templomban a szalonaki származásúDrosendorffer György, aki 1476-ban nyerte el állását. 3(173) Eddigi kutatások szerint a legjelentısebbhangszer az ev. templom már említett nagy orgonája volt. Nagy jelentıségő a Szentlélek-templom KınigFülöp soproni orgonaépítı által 1830-ban épített, az ún. parasztbarokkba hajló orgonája. Ebbıl azorgonából sajnos csak egy az orgonakarzat mellvédjébe épített rész, (szaknyelven mő) egy hátpozitívmő(Rückpositiv) maradt fenn. Ez ma használaton kívül áll. A hiányzó sípsorok és azok menzurái(méretviszonyai) írásbeli adatok és König más orgonái alapján rekonstruálhatók.351Ez az orgonamaradvány különösen azért nagy jelentıségő, mert a XVIII. sz. közepétıl kezdve egyreritkábban építettek szerte Európában a karzat mellvédjébe helyezett hátpozitívmővet. A XVIII. sz.közepérıl származik a sopronbánfalvi kolostortemplom 1930 körül lebontott, ma magántulajdonban lévıhelyreállított 5 regiszteres pozitívja.63