1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

– február 19. Liszt mint Bezerédj István vendége szőkebb körben magyar dalfantáziát és Weber Felhívás akeringıre c. mővének saját zongoraátiratát adja elı.– február 22. Sopron városa Liszt Ferencet „világszerte elhíresült hangmővész és zongorász urat” ahelybeli „hangásziskola”, a szegény iparoslegények és cselédek kórháza és a kisdedóvó javát szolgálóérdemeiért Laitner Ferenc javaslatára díszpolgárrá választja (Házi Jenı: Liszt Ferenc Sopronban. 10–12.lap. A szerzı említi, hogy az eredeti díszpolgári oklevél elégett, mire a hivatalos város figyelmességbıl1846-ban másodlatot készíttetett és megküldte Lisztnek).1841. augusztus 14. Iby Vilma Nagykanizsáról Liszt „Lob der Tränen” címő szerzeményét adja elı.1842. Liszt 100 aranyat juttat a doborjáni szegényeknek (Pannonia, 1842. 32. szám).1846. augusztus 3. A harmadik Liszt-hangverseny. A mősoron operaábrándok, Weber Felhívás akeringıre, Schubert Erlkönig-je és Staendchen-je szerepelt saját átiratában és befejezésül a Magyardalfantázia. A régi kaszinóban megtartott hangverseny 400 ezüst forintnyi jövedelme a Zeneegyesületnek, akisdedóvónak, a kórháznak és a Voss-árvaháznak 356jutott (Régi kéziratos napló Liszt Ferenc 1846. évıszén Sopronban tett látogatásáról. S. H. 1935. II. 28.). Lisztet a hangverseny napján a megyegyőlésentáblabíróvá választják (l. SSz. 1956. 3. szám. Sümeghy Dezsı kis cikke; az oklevélrıl l. a Magyar NemzetiMúzeum 1911. évi jelentését, 145–8. lap).1847. február 20. Rubinstein Antal, a késıbbi világhírő zongoramővész és zeneszerzı sopronihangversenyén Liszt Lucia di Lammermoor címő átiratát adja elı. (Major Ervin „Rubinstein ésMagyarország” c. tanulmányában – Muzsika 1929. 10. szám, 12. lap – a Wiener Allg. Musikzeitung 1847.25. száma alapján Rubinsteinnek február 19-i hangversenyét is említi, amelyen jelen volt a lap szerkesztıje,Schmidt August is).1853. április vége. Bülow Hans Liszt Próféta átiratát játssza. Bülow, a késıbbi világhírő karmester, Liszttanítványa, majd késıbb veje; bécsi balsikere után Sopronban sikeres hangversenyt rendezett (Hans vonBülow’s Briefe und Schriften. Ismerteti Keller O. a Deutsche Kunst- und Musik-Zeitung 1896. évf. 19.számában, 43–4. Sebestyén: Bülow János, a XIX. század legnagyobb dirigense, 1830–1930. Pesti Hírlap1930. évi nagy naptára. 243–5. lap Csatkai Endre: Két levél…egy csomó adat a soproni zenekultúramúltjához. Sv. 1937. VIII. 8. Pianista mősorok hajdan és most. USV 1943. I. 30.). A Próféta Meyerbeeregyik kései, korának igen kedvelt operája volt.1856. április 27. Alpenau Ilona a soproni születéső Liebhart Lujza rendezte zenei akadémián Lisztszerzeményt zongorázik. (Oedenburger Intelligenz- und Anzeige-Blatt, 1856. ápr. 28.) Forrásunk nemnevezi meg a darabot.– szeptember 10. Az „Oedenburger Intelligenz- und Anzeige-Blatt” a „Pester Lloyd” nyomán részletesenbeszámol Liszt „Esztergomi misé”-jének bemutatójáról az esztergomi fıszékesegyházban.1857. január. Sopron városa Steinacker Károllyal megfesteti Liszt doborjáni szülıházát és a Weimarbanidızı mesternek meleghangú sorok kíséretében átadatja. (Oe. Intelligenz- und Anzeige-Blatt, 1857. január28.) Egy-egy elıkészítı vázlat a soproni múzeumban és a Nemzeti Múzeum metszettárában.1864. március 28. Altschul Rudolf Lisztrapszódiát játszik zongorán.71