1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

tartoznak. 12(29)A város ezután 1803. ápr. 23-ára tőzte ki a terület árverését, melyen megint csak Mumb és társaijelentkeztek s azt mondták, hogy amennyiben a kártérítésre vonatkozókat kiegészíthetik azzal, hogy a kártakkor tartoznak fizetni, ha az kimutathatóan az ı hibájukból állt elı s a város ad még nekik 150 drb fát (?),úgy hajlandók a szerzıdést aláírni. 13(30)A módosított szerzıdést 14(31) ezután fölküldték a kamarának, mely azt jóváhagyta, a 150 drb fa átadásátazonban nem találta teljesíthetınek.A szerzıdés ily módon érvénybeléphetett volna, Mumbék azonban mégsem tartották annak föltételeitelfogadhatónak, mert a szerzıdéstıl visszaléptek anélkül, hogy a fúrásokat megkezdték volna.*A szóbanlévı szénterületrıl ezek után valamivel több mint négy évtized múlva, 1847-ben hallunk újra,amikor Hütl János nyugalmazott brennbergi bányagondnok (hutmány) fordult újra a városi tanáschoz azzala kéréssel, hogy a szénterületet megkaphassa.A tanács 1847. dec. 19-én kelt 5538 számú határozatával megbízta Würth Károly és Schultz Pál várositanácsnokokat, valamint Gyıry József és Kánia Ferdinánd szószólókat, menjenek ki Balfra s vizsgálják kiaz ügyet, hogy a város dönteni tudjon.Nevezettek 1848. febr. 23-án írásos jelentésükben rámutattak arra, hogy a község területén abányászkodást már az 1802-es és 1803-as években meg akarták kezdeni, azt azonban a kamara agyógyforrásokban okozható károk miatt nehezményezte s miután ez az ok ma is fönnáll és mert Sopronbrennbergi bányászata is még rendezetlen – mint ékes magyarsággal írt jelentésükben olvassuk – „akiküldöttség véleménye odajárult, 308hogy a Balfi-Bánya megnyitása még idıelıttinek mutatkozik s ezértaz jobb és kedvezıbb alkalomra halasztandó”. 15(32)Miután pedig a városi tanács mindenben elfogadta a bizottság véleményét s annak alapján Hütl Józsefajánlatát elutasította, a balfi szénterület továbbra is érintetlen maradt.Ezek azok az elızmények, melyekre a városi tanács utalt a helytartósági osztálynak 1856. ápr. 3-án írt selızıkben ismertetett levelében.S most térjünk vissza oda, ahol elhagytuk s lássuk mi történt az idézett levélváltást követıen?A városi tanács a helytartósági osztálynak írt levelét egyidejőleg Balf község tanácsának is megküldteazzal, döntse el a község, Sopron, avagy más valaki kezdje-e meg a bányászatot?Balf község elıljárói 1856. ápr. 22-i győlésükön tárgyalták Sopron átiratát s az abban foglaltakatjóváhagyólag tudomásul vették, arra vonatkozólag azonban, hogy ki kezdje meg a kutatást, illetve abányanyitást, nem döntöttek mondván, hogy a város levele sem tartalmaz semmi olyan pozitívumot, amikézzelfogható módon igazolná a szén jelenlétét s azt, hogy érdemes munkába kezdeni? Így – mint a balfiakírták – nekik közömbös, ki lesz a bánya mővelıje, ık csak azt kötik ki, hogy a gyógyforrásokbansemminemő kár ne essen. Emellett figyelmeztették Sopront, 309ügyeljen, nehogy az 1854. évi újbányatörvény alapján a halogatás következtében valaki más szerezze meg a kutatási és bányanyitásijogot. 16(33)22