1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

28-án és 1938. augusztus 20-án Mozart Koronázási Miséje, 1932. szeptember 4-én Haydn Nelson miséje.Struglitz legkiemelkedıbb teljesítménye azonban Haydn Teremtés címő orátóriumának bemutatása volt1930. április 6-án, jóformán tisztára mőkedvelıkkel és mégis maradandó hatással. 1932-ben június 11-énismét vezényelte, de akkor már a szólókat Dessewffy Bellával az élükön hivatásos énekesek adták elı. Anagy hatást keltett elıadást Kóh Ferenc kivitte a templomból és 1932. szeptember 3-án igen érdekesvilágítási lehetıségeket kieszelve, a városháza elıtt elhangzott a nagyszerő mő és az elismerten jó elıadás,melyet még néhányszor ismételtek a következı héten és rádióban is közvetítettek.A fentieken kívül a hosszú évtizedes mőködés alatt Struglitz még számos nagy mester egyházi mővéttanította be, 385még Beethoven: C-dur miséjét is, de hőmaradt a két legklasszikusabb óriáshoz. Afelszabadulás után is többször átvette énekkarával és zenészeivel a Nelsonmisét, újból és újból elmerült aTeremtés és a Requiem szépségeiben, sıt néhány héttel halála elıtt, 1956. június 17-én, már nagybetegenvezényelte a Teremtést; élete legnagyobb diadala egyúttal a hattyúdala is volt.Nemcsak vezetıje volt a rábízott énekeseknek, zenészeknek, hanem maga is gyakorlott énekes és zenészlévén tanítója; nem fölényes karmester, hanem pontról-pontra magyarázó és átélésre késztetı munkatárs.Szerénysége szinte közmondásszerő volt. Aki hatalmas mőveket derekasan interpretált, bármelykisebb-nagyobb alakulatot kisegített akár énekkel, akár hangszeres zenével. Valószínőleg akkor sem érzettelégtételt, amikor a Teremtés sikeres elıadásainak során éppen az a dáma jelentkezett, hogy a karban helyetkaphasson, aki 1918-ban restellt vele egy mősorban szerepelni.A zene mellett nagy szerelmese volt Struglitz a természetnek, szabad idején örömest turistáskodott és mintemlítettük, szerette a régi képeket; amit összegyőjtött, szélnek is eresztette, mert hát családjának gondjaimégis elıbbrevalók voltak mindennél.Temetésén százak vettek részt, a sírig kísérte azoknak hálája, akiket rávezetett a klasszikus zenemővelésére vagy szeretetére.1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / MEGEMLÉKEZÉSEK / Jáki Gyula: Csapody István dr. 1856–1812Jáki Gyula: Csapody István dr.1856–18121856. december 25-én született Sopronhorpácson az újabbkori magyar orvostudomány nagynevő mővelıjeés a magyar szemorvosok egyik büszkesége: Csapody István. A tizennégy gyermekes kocsmáros ésmészárosmester családjában ı volt a kilencedik szülött. Az elemi iskolába szülıfalujában járt, de anegyedik osztályba Kıszegen iratták be, hogy megtanuljon németül. 1867-tıl a soproni bencés gimnáziumtanulója. A matrikulák nincsenek már meg, de a nyomtatott értesítık tanúsága szerint megszakítás nélkül itttanult nyolc éven át. 1875-ben tett érettségi vizsgát. Jeles tanuló és ösztöndíjas volt. A kötelezı tárgyakonkívül, mint magántárgyat, franciát is tanult. Budapesten iratkozott be orvostanhallgatónak és az élettan lettkedves tárgya egészen addig, amíg szemészetet nem kezdett hallgatni. Ekkor elhatározta, hogy ezt választjaszőkebb szakmájául. 1880-ban történt doktoravatása után Schulek professzor, a nagyhírő magyar szemészkilinikájára került. Mesterén kívül Fodor József professzor, a magyar közegészségtan úttörıje volt rá nagyhatással. 1890-ben magántanári képesítést nyert »A szemvizsgálás gyakorlati módszerei« címőtárgykörbıl, öt év múlva pedig ny. rk. tanári címmel tüntették ki. A budapesti poliklinika fıorvosa, a MÁV106