1956. X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

Nem ritkán bibliai jelenetekkel díszítették az orgonaszárnyakat: Így a Basel-i Münster gótikusorgonaszekrényének szárnyait nem kisebb mővész, mint Hans Holbein festette ki. (Ernst Flade: GottfriedSilbermann 66. 1. Breitkopf und Härtel. Leipzig. 1952.) Ma is helyükön vannak többek között a Freising-iDómorgona 1624-bıl, a Pomssen-i pozitívnek a XVII. sz. elejérıl származó kifestett szárnyai. Kívánatosvolna, hogy a ma már egészen ritkaságszámba menı és egyedülálló, mővészi látványt nyujtóorgonaszárnyakat a soproni orgona visszakapná, annál is inkább, mert az orgonaszekrénybılvisszakövetkeztetve egészen pontosan rekonstruálható a nagyságuk és alakjuk. Mővészi szépségük mellettvédik az orgonát a porosodás ellen.176 (Megjegyzés - Popup)Ebben vannak elhelyezve a sípszelepek és a sípokhoz vezetı légcsatornácskák. A szélláda felsı lapjánállnak a sípok.177 (Megjegyzés - Popup)A billentyőket a megfelelı sípszelepekkel összekötı mechanikus húzószerkezet.178 (Megjegyzés - Popup)A nevezettek írásban foglaltak állást e kérdésben. Itt kell megemlítenem, hogy a külföldi orgonaépítészet azorgonamozgalom terén nagyszerő munkát végzett. Többek között eldöntötte a harcot a csuszkaláda és akúpláda között. Mővészi tapasztalatok után akusztikai mérések is bebizonyították a régiek által használt ésma újra épített csuszkaláda fölényét a kúpládával szemben.179 (Megjegyzés - Popup)E traktúra elınyeit természetesen csak a csuszkaládával való kapcsolatában élvezhetjük.136