Carol N. Fire (Fejős Éva) - Holtodiglan

– Kocsival vagyok... a Testarossával. Azt nem vitte el, de csak azért, mert
nem találta a kulcsát...
– Elhiszem – bólintott Axel. Valóban elhitte. – Nem volna okos most
beülnöd a sportkocsiba.
– Nem vagyok szuicid alkat, ne aggódj.
– Akkor sem kéne... nem vagy hozzászokva az italhoz...
– Axel.
– Igen. Oké, befejeztem; azt csinálsz, amit jónak látsz.
– Mondj meg nekem valamit, de őszintén – kérte Mary Ann, s levette
napszemüvegét. – Látszanak már a ráncaim?
– Most elég nyúzottnak tűnsz a sírástól. Egyébként, ha a véleményemre
vagy kíváncsi, nagyon szép az arcod. Finom, nőies, karakteres. És fiatal, hidd
el. Ti, nők minden apró mimikai ráncocska megjelenésétől pánikba estek,
pedig ez csak jót tesz az egész képnek.
– Harminchárom éves vagyok. Az a ribanc pedig húsz.
– Nem sokat jelent... – legyintett Axel.
– ...de az csak jelent valamit, hogy terhes Ricktől?! – zokogott fel. – Pedig
nekem kéne gyereket szülnöm. Az én időm jött el. Csak éppen féltem attól,
hogy elfelejtenek, amíg én babázom...
Axel lassan bólintott. Ez a félelem az énekesnőket, színésznőket általában
jellemezte, talán nem is alaptalanul.
– ...és még most... most is félnék. Igyunk még egyet, jó?
Axel néhány órával később beültette Mary Annt a Ferrariba, de a
kormányhoz ő maga ült. Az énekesnő egész úton hallgatott, kabátja gallérját
felhajtotta egészen az arcáig. Mary Ann háza előtt megállt, megvárta, amíg
kijön az őr, majd a nőhöz fordult:
– A portás majd beáll a garázsba, aztán hív nekem egy taxit. Próbáld meg
kiheverni ezt az egész szar ügyet, vegyél egy forró fürdőt, aztán aludd ki
magád.
– Jó – lehelte Mary Ann, és maga elé nézett. – Nem jössz be egy kicsit?
– Most nem.
– Biztos? – fordult felé az énekesnő. – Egészen biztos?
– Egészen – felelte halkan Axel. – Jobb lesz így...
– Oké. Pedig elaltathattál volna valami szép altatódallal... Így egész éjjel
bőgni fogok...
– Hülyeség. Holnapra már akkora lesz a szemed, hogy nem találsz olyan
napszemüveget, ami elfedné...
– Igazad van – bólintott Mary Ann. – Nehogy már Rick miatt kelljen teljes
face-liftinget csináltatnom valami méregdrága klinikán...
Di Sun megvárta a taxit, visszament a Packardba a kocsijáért, majd
hazaautózott. Otthon az órájára nézett: reggel hat óra volt. Túl korai időpont
ahhoz, hogy felhívja Cherylt.