Carol N. Fire (Fejős Éva) - Holtodiglan

tekintetében, sőt... Amikor a gitáros elkapja a pillantását, pajkosan rákacsint,
mint idősebb testvér a kicsire. Vicky szeme dacosan villan. Meg tudom érteni.
A menedzser lép be az ajtón:
– Fiúk, beállunk és nemsokára kezdés van.
– Közönség...? – érdeklődik Axel.
– Ötvenezer körül...
– Nem menekültek haza ettől a borzalmas zenétől? – céloz Michael az
előzenekarra.
– Ne ordítozz, mert most jönnek végig a folyosón – csitítja Neil.
– Na, aztán tehetnek egy szívességet – legyint a basszusgitáros.
– Menni fog, srácok? – lép be az öltözőbe egy izzadt, csapzott hajú, szakadt
szerelésű férficsökevény.
– Ki a fene ez...? – néz körül segítséget kérőn Michael.
– A Vadállatok énekese. Ők voltak az előzenekar – magyarázza a
menedzser kissé zavartan.
– És mire vagy kíváncsi? – áll elé a gitáros, aki legalább két fejjel magasabb
a jövevénynél.
– Hogy okék vagytok-e? – felel a kis tuskó kihívó hangon. Axel vág egy
grimaszt, és elfordul.
– Nagyon okék vagyunk – feleli Michael. – Annyira okék vagyunk, hogy az
már szinte túlzás... még az okénál is okébbak vagyunk... csak azt nem tudom,
melyik az E-húr, meg ilyenek.
– Igen? – egy kissé hitetlenkedik az izzadt, de aztán legyint. – Velünk is
előfordul az ilyesmi...
Michael nem veszi humorosra a dolgot:
– És olyan is előfordul veletek, hogy koncert után kaptok egy kiadós ruhát?
– Kiadós eső már volt, ruha még nem – informálja az énekes. – Ki ez a
kiscsaj? – néz rajtam végig malacszemeivel. Megvetően pillantok a feje fölé s
Axel odaveti:
– Remélem, megtalálod egyedül is az utat az öltözőtökig.
– Azt hiszem, mi már találkoztunk valamikor – lép közelebb hozzám a
zenész. Remélem, elég dühösen nézek el fölötte.
– Lehetséges – vágja rá a választ Axel. – A kisasszony évekig majomápoló
volt az állatkertben.
– És...? – értetlenkedik a malacszemű. – Attól még találkozhattunk, nem?
Hátat fordítok, de a pasas kikéri magának ezt az udvariatlanságot, és
meghív vacsorázni. Di Sun most már dühös.
– Hussanj odébb, amíg teljesen nyugodt vagyok, rendben?
– Megverjem? – ajánlkozik Michael. Vicky féltő pillantást vet rá. – A héják
csak ebből tanulnak...
– Ez inkább hülye, nem héja – mormolja Bryan.
– Gyerekek, hagyjátok abba – könyörög Farrington. – Te meg menj a saját
öltöződbe – a pasas sértetten elvonul. – Fiúk, vár a színpad!