Carol N. Fire (Fejős Éva) - Holtodiglan
Carol N. Fire (Fejős Éva) - Holtodiglan
Carol N. Fire (Fejős Éva) - Holtodiglan
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
– Világos – nyerte vissza lelki egyensúlyát a lány. – Azért, ha netán túléli,<br />
látogasson majd el hozzánk. Várni fogjuk.<br />
Bár többes számban beszélt, Axel szívében feléledt a remény.<br />
Hazatérte utáni első este betért a Jaguárba, de Cherylt nem találta ott.<br />
Másnap sem. Harmadnap sikerült megtudnia, hogy Cheryl Hook már nem<br />
dolgozik a klubban. Ezenkívül más információt nem tudtak adni róla.<br />
Fáradtan és csalódottan hagyta maga mögött a fényűző, arisztokratikus<br />
Jaguárt, és elindult hazafelé. Útközben Ianra gondolt, aki soha többé nem<br />
térhetett haza Ghenerrából, aztán Ronnyra, akiről több mint fél éve semmit<br />
nem tudott. Majd Cheryl durcás arcát, nagy szemét, magas homlokát,<br />
szorosan hátrafésült, szőke haját látta maga előtt... Eleredt az eső, hatalmas<br />
cseppekben koppant a szélvédőn.<br />
Minden mindegy hangulat uralkodott el rajta, s hirtelen beléhasított a<br />
gondolat: lehet, hogy le kell mondania a zenei pályáról, fel kell adnia álmait, s<br />
meg kell próbálnia „civilként” élni.<br />
Rosszul lett a gondolattól. Összeszorította a gyomrát a kétely. Lehet, hogy<br />
olcsó bárénekesként fogja végezni, ha ragaszkodik a zenéléshez?<br />
A kocsi szélvédőjén szétrobbanó esőcseppeket figyelte, s szomorúan<br />
megállapította, hogy ennyire egyedül még sosem volt.<br />
...Már nem tudta elrántani a kormányt, amikor a szemközti sávból egy autó<br />
hirtelen kivágódott az ő sávjába, mert meg akart előzni egy kamiont. Csak<br />
annyit érzett, hogy teljes erőből tapossa a féket, az iszonyú robajjal járó<br />
csattanás előtt átvillant az agyán: most itt a vég. Meghalnak... A csattanást<br />
csend követte. Hosszú csend.<br />
Axel lassan kinyitotta a szemét, arca elé emelte mindkét kezét,<br />
megfeszítette combizmát. Élt, minden kétséget kizáróan.<br />
A mentősök nemcsak a több helyen csontját tört vétkes vezetőt, hanem az<br />
énekest is beszállították egy baleseti kórházba.<br />
Semmi bajom, mondta Axel az őt vizsgáló orvosoknak, két órával később<br />
mégis olyan remegés fogta el, hogy felállni sem bírt. Másnap gyalog ment haza<br />
a kórházból. A lakásban dohszag és rendetlenség fogadta. Ledőlt az ágyra,<br />
előhúzta a bútordarab alól azt a dobozt, amelyben egy halom marihuánás cigit<br />
tartott. Hosszan nézte az öngyújtó lángját, s végigpergett előtte, hogy nincs<br />
autója, nincs pénze, nincs szeretője, nincs barátja. Mi jöhet még? Rágyújtott.<br />
– Szia – lépett be Vicky kócosan, hálóingben Axel hálószobájába, s hirtelen<br />
mozdulattal ledobta magát az énekes mellé az ágyra. – Igazán nem<br />
mondhatom, hogy későn jársz haza. Inkább korán.<br />
– Miért nem alszol?<br />
– Csak. Nem tudok – mondta. Hosszú haját kontyba tekerte a feje tetején,<br />
és érzéki pillantást vetett tükörbeli képmására. Axel elvigyorodott.<br />
– Hogy sikerült a randid?<br />
– Miféle randim? – csodálkozott rá a lány.