Carol N. Fire (Fejős Éva) - Holtodiglan

A mozgássérült költő ugyanis egyre többet időzött náluk; az utóbbi
hónapokban még akkor sem utazott el, amikor di Sun hazaérkezett néhány
fárasztó koncert után.
Axel hazatértekor magához ölelte Cherylt, vonszolta volna a hálószoba
felé, de Douglas mindig felbukkant, s szúrós szemmel tekintett rájuk. Cheryl
néha kissé eltolta magától a férjét, s csak a kezét hagyta megfogni.
– Mi a fene van? – kérdezte Axel dühösen, amikor végre kettesben
maradtak. – Nem ölelhetlek át, mert Doug féltékeny? Meg fogom mondani
neki, hogy a feleségem vagy, s akkor ölelgetlek, amikor akarlak. Egyébként is:
mi a francot keres itt állandóan? Ez a hivatalos lakcíme?
– Ne bántsd – mondta Cheryl. – Épp elég neki a saját tragédiája, ne bántsd
még te is...
– Aha. Na és miért lakik itt szinte egyfolytában?
– Mert a barátai vagyunk.
– Kíváncsi lennék, mit szólna például Ronny, ha fognám magam és
beköltöznék hozzájuk, csak azért, mert barátok vagyunk... Arra is kíváncsi
lennék, csendesen tűrné-e, ha hetekre együtt maradnék a feleségével... – kicsit
ingerültre sikerült az eszmefuttatása.
– Te egészséges, normális férfi vagy – mondta Cheryl halkan. – Doug beteg
ember, akivel együtt tudok érezni. Nyilván, ha nem lenne béna, én sem
töltenék vele ennyi időt.
– Féltékeny, még ő féltékeny – nézett a lány szemébe Axel. – Ha egészséges
lenne, kirúgnám a házamból, hogy Ghenerráig szárnyalna, mint a réti sas. De
így...? Mit tehetek? Azt hiszem, neked kellene valami módon megoldanod ezt
a helyzetet.
– Szóval én rúgjam ki – Cheryl szája alig mozgott, de szeméből vad düh
áradt. – Rúgjam ki, mert te nem tűrsz meg más férfit a közelemben.
– Nem erről van szó... Nem a féltékenység beszél belőlem, hanem az, hogy
lassan már nem tudok normálisan élni a saját otthonomban. Lassan már nincs
kedvem hazajönni, amikor jövök hozzád, azon meditálok, vajon itt van-e ez
a... – hallgatott el.
– Nyomorék. Mondd ki!
– Most ez mindegy. De azt hiszem, nem érted, amiről beszélek. Vagy nem
akarod érteni.
– Persze, mert korlátolt vagyok – dacolt a lány. – Na és te...? Járod a világot,
állandóan nőkkel vagy lefényképezve, sztorikat közölnek rólad a
pletykalapok... Ez persze normális dolog, de az nem, hogy Doug időnként itt
van.
– Cheryl, mondd, mi történt, miért ingott meg egymásban ennyire a
bizalmunk?
– Nem tudom – csóválta a fejét a felesége, majd az énekes vállára borult.
Hosszan zokogott, szinte megállíthatatlanul.