Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
– Igen – felelte a fiú. – Mindannyian. Nem is riasztó<br />
a halál gondolata.<br />
Christa odaért hozzájuk.<br />
– Igazad van, Gabriel – kiáltotta még Linde-<br />
Lou. – Nem kell félni a haláltól. Épp ellenkezőleg!<br />
Christel hangja ütötte meg hirtelen a fülét:<br />
– Kérlek, üdvözöld anyámat és testvéreimet,<br />
Gabriel! Mondd el nekik, jól vagyok, nem vágyódom<br />
a földi lét után.<br />
– Szívesen átadom az üdvözletedet. Hiszen tudod,<br />
hogy az élők többet szenvednek. De szavaid<br />
biztosan gyógyírt hoznak sebükre.<br />
– Köszönöm, Gabriel!<br />
Aztán elmentek ők is, és az élők magukra maradtak.<br />
Mindenki a tisztás felé nézett, mintha az kapcsolatot<br />
jelentene a holtakhoz.<br />
Nataniel nagyon szomorúnak látszott, hisz ő,<br />
mint kiválasztott, különösen jól ismerte őket. Ellen<br />
vigasztalón megfogta a kezét, de ő is éppolyan bánatos<br />
képet vágott.<br />
Elsőként a legöregebb, André szedte össze magát.<br />
– Ez a nap is elkezdődött. Gyerünk haza Hársfaligetbe,<br />
együnk valamit. Közben beszélgethetünk<br />
is, ha gondoljátok.<br />
Gabriel nagyapja kinyújtotta a kezét.<br />
– Gyere, Gabriel, nehéz éjszakád volt.<br />
A fiú engedelmeskedett. Amikor az ösvény erősen<br />
lejteni kezdett, még hátrafordult a tisztás felé,
Change language