You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ligetbe, csak nem adódott rá lehetőség. Ebben az<br />
időben olyan szegények voltunk, hogy ha nagy<br />
nehezen tisztességesen fel tudtuk öltöztetni a gyerekeinket,<br />
például május 17. alkalmából, akkor<br />
nem maradt egy garasunk se. Az ünnepre én nem<br />
tudtam szépen felöltözni, hiszen nem volt csak egy<br />
ócska esőkabátom, az is a férjemé. Csupán a rossz<br />
időben reménykedhettem, hogy lesz indokom felvenni<br />
az esőkabátot.<br />
Sajnos hétágra sütött a nap. Mégis kénytelen<br />
voltam csúnya esőkabátomban felvonulni. Nem<br />
maradhattam otthon, a gyerekek miatt. Nem bújhattam<br />
el az elegáns szülők rosszalló tekintete elől.<br />
Pedig de szívesen elbújtam volna…<br />
Azóta sem szívesen ünneplem május 17-ét.<br />
Ez a rossz érzés az évek során sem változott.<br />
Mostanában szinte minden évben május 15. körül<br />
csörög a telefon és egy kétségbeesett hang a következőket<br />
mondja: mindenkit megkérdeztünk már,<br />
aki szóba jöhet, hogy akar-e beszédet tartani május<br />
17-én. De senki nem vállalja, ezért kérünk fel téged.<br />
Mennyit töprengtem, hogyan tudnék eljutni<br />
Hársfaligetbe. Mindenáron többet akartam tudni<br />
erről a furcsa családról. Egyszerűen csak látni az<br />
otthonukat. De teltek-múltak a napok, és nem nyílt<br />
rá alkalom.<br />
Néha már-már azt gondoltam, csak álmodtam az<br />
egészet. Vagy a kórházban kapott érzéstelenítők<br />
hatása alatt fantáziáltam.
Change language