You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nem szóltak egy szót sem. Csak riadt pihegésüket<br />
lehetett hallani. Ellen kigombolta a férfi pizsamáját.<br />
Nem akarta elárulni, hogy míg Nataniel<br />
eszméletlenül feküdt, néhányszor segített<br />
Christának lehúzni Nataniel pizsamakabátját. De<br />
másban nem segédkezett. Szégyenlőssége megakadályozta<br />
benne.<br />
Szó ami szó, már akkor felizgatta a férfi csupasz,<br />
szőrös mellkasának látványa.<br />
Most nem volt annyira szégyenlős, lassan simogatni<br />
kezdte.<br />
Nataniel föléhajolt és csókolgatni kezdte.<br />
– Hozzám jössz feleségül, Ellen? – súgta a fülébe.<br />
A lány elmosolyodott. Nataniel megkéri a kezét,<br />
mielőtt asszonnyá akarja tenni!<br />
De nemcsak puszta lovagiasságból kérdezte;<br />
mert így folytatta:<br />
– Tudod, tulajdonképpen én egy senki vagyok.<br />
– Hogyhogy?<br />
– Hát, nem nagyon lehet rám támaszkodni. Van<br />
ugyan egyetemi végzettségem, néprajzból diplomáztam,<br />
de nem használtam semmire. Egész eddigi<br />
életem egyetlen célra irányult: meg kellett szabadítanom<br />
a világot Gonosz Tengeltől. Mostanáig<br />
állandóan a megbízatás lebegett a szemem előtt.<br />
Mint a nemzetség kiválasztottja, csak ezért a célért<br />
éltem. És most már vége. Üresnek érzem magam.<br />
Úgy érzem, már nem vagyok jó semmire. Mint a<br />
háborúból hazatérő katonák, akik békeidőben nem
Change language