14.06.2013 Views

Untitled

Untitled

Untitled

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Hoffmann Béla<br />

Az átmenetiség alakzatai<br />

A költői képalkotás útjai Giacomo Leopardi lírájában<br />

Jelen tanulmány alapgondolata szerint Leopardi költői nyelvének egyik meghatározó<br />

jegyét az átmenetiség alakzataiban kell keresnünk. Az átmenetiség<br />

kérdésköre másfelől nem csak a versek nyelvi szerveződésének központi eljárásaként<br />

szólít fel részletes szövegelemzésre és rajta nyugvó interpretációra:<br />

ismeretes, hogy Leopardi esztétikai, poétikai, filozófiai problémákat tárgyaló elméleti<br />

írásai szintén nagy teret szentelnek ennek a témának. Dolgozatomban<br />

a kérdést a versek nyelvi szerveződése, valamint az ebből kibontható létszemlélet<br />

felől teszem vizsgálat tárgyává, miközben igyekszem rámutatni a teória és<br />

a költői gyakorlat közös, illetve bizonyos esetekben eltérő pontjaira is.<br />

Képalkotás 1. Oximoron és kiazmus<br />

Amikor a több mint három és félezer oldal terjedelmű 'Vegyes feljegyzések'<br />

(Zibaldone di pensieri) című művében Leopardi a boldogság, az öröm és a<br />

szépség forrásait kutatja, következtetéseiben rendre az érzéki - főként auditív<br />

és vizuális - tapasztalat élményeihez jut el. Meglátása szerint az érzéki tapasztalat<br />

poétikus mivolta azokban az esetekben nyilvánul meg legerőteljesebben,<br />

amikor a hang és a látvány birtokba teljességgel soha nem vehető:<br />

vagyis meghatározatlanságuk az, ami őket esztétikailag kiemelt szerephez<br />

juttatja. 1 Nézete szerint költőinek, szépnek érezzük, amikor a dalt mint halku-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!