Untitled

Olasz tulajdonnevek a magyar helyesírási szótárban.
Minden szótár anyagának kiválasztása objektív és szubjektív tényezők kölcsönhatásának
eredménye. Az MHSz olasz tulajdonneveinek kiválasztásánál tagadhatatlanul
hatott a szerkesztők ízlése, beállítódása, preferenciái, és így tovább.
A számos objektív ok között első helyen a helyesírási szempontoknak kellett
mérvadóknak lenniük. Más szóval olyan tulajdonneveket kellett keresni,
amelyek sok hasonló esetben segítséget nyújtanak a hasonló nevek, és főleg
toldalékolt alakjaiknak helyes lejegyzéséhez. Az olasz és a magyar helyesírás
különbségét és a magyar toldalékolást figyelembe véve azt lehet a szótártól
az olasz tulajdonnevek bemutatásán keresztül elvárni, hogy olyan szavak szerepeljenek
benne, amelyek az alábbi grafémákat tartalmazzák: a) szóvégi -o;
b) -one/-oni; c) z; d) sci/sce; e) ce/ci; f) che/chi; g) ge/gi; h) ghe/ghi; i) gli; j)
s; k) c. Ezeknek a szerepeltetését több ok indokolja. 1) A felsorolt grafémák a
magyar helyesírási rendszertől eltérően jelenítenek meg egy-egy fonémát
(sci/sce : /j7; chi/che : /k/; gli : /A/). 2) Másrészt hangértékük más, mint a magyarban
( a z a As/, /dz/, a ce/cz a Aj"/, a g/z a /X/, asa/s/ fonéma, a c a /k/
fonéma jele). Utóbbiak jelenléte azért fontos, mert az olaszul nem tudó magyarok
kiejtésében sok gondot okoz, amelyek hiperkorrekciót és egyéb, műveletlennek
számító hibás ejtést eredményeznek. 3) A magyar toldalékolás
miatt az -o/-one/-oni végződésű tulajdonevek /o/ fonémájának a nyúlása, illetve
az -i-re végződő főnevekből képzett eredetjelentő melléknév írásmódjának
a problémája.
A második objektív tényező pedig azt jelenti, hogy a szerzőknek a 2-3. pontban
leírt szempontoknak megfelelően olyan tulajdonneveket kellett választaniuk,
amelyek ténylegesen jelen vannak a művelt magyarok ismeretanyagában.
Eme okok kölcsönhatásának eredményeként kerültek be a szótárba a már
tárgyalt tulajdonnevek. Noha szótárazásukban a szubjektív okok is hatottak,
az eredményt úgy kell tekintenünk, hogy objektív módon tükrözi a mai művelt
magyar társadalomnak az olasz kultúráról alkotott képét. A helyesírással
kapcsolatos kívánalmaknak egy tekintetben, a sci grafémák szerepeltetésében
nem tesz eleget a MHSz. Brescia város nevét, - már csak Haynau tábornok
miatt is, aki a magyar történelemben a „bresciai hiéna" néven is ismert, -
szótárazni lehetett volna.
Az MHSz olasz tulajdonneveiből kikövetkeztethető műveltségkép elsősorban
a régi olasz irodalommal, a reneszánsz képzőművészettel és az olasz operairodalommal
kapcsolatos. Jól vannak képviselve az olasz természettudósok
is. A földrajzi ismeretek elsősorban a helynevekre, ezeken belül pedig főleg
észak-olaszországi városnevekre és néhány tartomány nevére vonatkoznak.
Láthattuk azt is, hogy ez a műveltségkép nem statikus, hanem az 1990-ben lezajlott
politikai változások nyomán megváltozott, és főleg város- és márkanevekkel
gazdagodott.
1 77