Untitled

A melléknevek mondattani helye Petrarca szonettjeiben.
vonni. Az elmondottakon kívül még egy további kutatási feladat rajzolódik ki,
a főnév előtti ill. utáni helyzetben álló melléknevek stilisztikai-költészeti szempontú
vizsgálata, amelynek a korszak költészetének nyelvi szabályait kellene
figyelembe vennie.
Bibliográfia
Alisova 1967 Tatiana Alisova, „Studi di sintassi italiana", Studi di
Filológia Italiana 25, 223-313-
Lepschy-Lepschy 1994 Laura Lepschy, Giulio Lepschy, La lingua italiana.
Storia, varietá dell'uso, grammatica, Milano.
Liebenhagen 1971 Wilhelma Liebenhagen, „Zur Stellung des atributiven
Adjektivs im Italienischen", Beitrage zur romanischen Philologie, 10, 149-68.
Petrarca 1992 Francesco Petrarca, Canzoniere, Torino
Salvi-Vanelli 1992 Giampaolo Salvi, Laura Vanelli, Grammatica essenziale
di riferimento della lingua italiana, h.n.
J E G Y Z E T E K
1 Liebenhagen a mellékneveket ún. teljesekre (integrali) és részesekre (partitivi) osztja fel, amelyek gyakorlatilag
megegyeznek a konnotatív illetve a szűkítő melléknevekkel. Különbséget tesz továbbá a melléknevek
szerint aszerint, hogy a főnevek előtt vagy a főnevek után állnak: azokat, amelyek a főnevektől jobbra és
balra is egyaránt állhatnak, kélértékűnek (bivalente) nevezi, azokat pedig amelyek csak jobbra állhatnak egyértékűnek
(monovalente). Ezt követően a melléknevek helyét tíz. ún. szerkezeti tendenciában (Strukturtendenz)
vizsgálja. Anyaggyűjtése összesen tizennyolc, 13-15. századi művön alapul, adatait pedig statisztikai
módszerrel vizsgálja (vö. Liebenhagen 1971:151 kk.). Alisova ezzel szemben kisebb terjedelmű korpusszal,
összesen hét, a 13- századtól a 15. közepéig íródott művel dolgozik. Célja nemcsak a kor beszélt firenzei
nyelvjárására jellemző szabályok megállapítása, hanem a prózában írt irodalmi nyelvi norma feltárása. Liebenhagentől
eltérően a mellékneveket részben gyakorisági szempontok, részben pedig formális szempontok
alapján hat lexikai csoportba osztva vizsgálja. Ebből az eljárásból következik, hogy nehéz pontosan azonosítani
a viszonyt kifejező mellékneveket, amelyek két csoportba vannak beosztva (Alisova 1967:280 kk.).
1 A norma rekonstruálása a Nove/linón és Paolo da Certaldo Libro di buoni coslumi c. művén alapszik.
5 A megállapítások Bartolomeo da S. Concordio Salhtstius-fordításának,
cameron egy részének adatain alapulnak.
Dante Conviviójának, továbbá a De­
' A caro melléknév a következő főnevek előtt áll : amica, amico, clono, cosa, costume, figlio, monile, nemica,
nodo, padre, pensiero, peso, tesoro.
' A dolce melléknév a következő főnevek előtt áll: accento, aere, affanno, albergo, a maró, anno, beatrice,
ben(e), cantare, colle, concento, clesio, di, clurezza, errore, faci, falda, famiglia, favella, foco, forza, gelo, giogo,
guerrera, invidia?, ire, lauro, lima, loco, lume, mai, nemica, nemico, nodo, occhi, ombra, onestade, onor,
ora, oro, pace, parlare, parola, passo, pena, penser(o), peso, piano, pianto. rai, rapina. ricetto, ridutto, riso, ritegno.
saluto, sdegno, sentier(o), sereno?, sfavillar, sguardo, soggiomo, sospiro, spoglie, spirto, umore, veneno,
vicino, viso, vista
'' A bello melléknév a következő főnevek előtt áll: albergo, amor, bosco, capelli, ciglio, colle, collo, desio, clesiri,
diamante, donna, fin, fior, foco, guardo, impresa, lauro, liberta, lumi, man, manto, nodo, nome, occhi, paese,
ombra, omero, pensier, persona, petto, piecle, piacer, principio, ramo, rio, romána, seren, soggiomo, sol,
spoglia, tacere, tempo, tesoro, vesta, viso, volto.
Az amoroso melléknév a következő főnevek előtt áll: ballo, canto, chiave, coro, fatica, fede, froda, incarco,
inganno, intoppo, messer Cino, nebbia, paura, pensero, rai, reggia, scorno, speme, stato, Stella, strale, strido,
verme, vespa, vita.
97