Untitled

nográfia alapját alkothatnák, meghaladják ennek a tanulmánynak a kereteit,
amelynek a célja a szonettekből kiszűrhető általános tendenciák megállapítása.
Maguk a dolce, bello, amoroso melléknevek is hasonló sajátosságokat
mutatnak: a dolce melléknév csak három esetben áll főnevek (atto dolce
(CVII, 7), aria dolce (CXXII,13), languir dolce (CCXXIV,2)) után, amelyek különböznek
azoktól, amelyeket megelőz. 5 A bello melléknév által főnév utáni
helyzetben bővített négy főnév (amico (CXV, 6), anime (CXXXVII, 12), occhi
(CLIV, 7), lagrime (CLVIII, 13)), közül csak az occhi ('szem) főnév előtt található
ugyanaz a melléknév. 6 Hasonlóképpen az amoroso melléknév is csak két
azonos főnév, fede és pensero/pensiero előtt ill. után áll, (fede amorosa
(CCXXIV,!), pensiero amoroso (XXXVI,2), vö. fiammá amorosa (CCCIV,2),
guardo amoroso (CCCLVI,5)). 7
Hasonló tendencia mutatható ki a melléknévi igenevekkel bővített főnévi
szintagmákban is, amelyekben a melléknévi igenevek meglehetősen gyér
előfordulási arányuk ellenére némi viszonyítási pontot jelenthetnek. Azok a
főnevek, amelyeket a múlt idejű melléknévi igenevek főnév előtti vagy utáni
helyzetben bővítenék, egy kivételtől (bellezza) eltekintve, nem egyeznek meg:
accesa luce (CVII, 11), acceso desir (CXLIII,3), spirto piü acceso (CCLXXXI-
11,3), donna accesa (CCIXXXV,2), accolto/ dolor (CLVII, 12-13), duol accolto
(CCCXLIV, 13), ardite imprese (CIXXIII, 13), mente ardita (CCCII,10), chiuso
inganno (CCIIII, 7), valle chiusa (CXVI,9), valli chiuse (CCCIII,6), diletto padre
(XL, 11), sposo diletto (CCLXXXV,2), gelata mente (CXXXL,4), gelatapaura
(CLXXXII,2), voglie gelate (CLXXIII, 10), infinitaprovidenzia et arte (IV, 1), infiniti
mali (LXXXVI,6), infinita bellezza (CCIII,5; CCLXI,12), infiniti sospiri
(CCXXXVJO), infinita dolgia (CCCIJl), infiniti abissi (CCCXXXIXJl), infiniti
guai (CCCLV,11), bellezza infinita (XXXI, 7), morto il marito (XLIV,3), parole
morte (XVIII, 12), prescritta usanza (CCLVIII,10), viver prescritto
(CXX,11), sparte fronde (CCCXXXIII, 7), rime sparse (1,1), chiome sparse
(CXLLII,9), rose sparse (CXLVL,5), passi sparsi (CLXI,1), vestigia sparse
(CCCIV,3), cenere sparso (CCCXX,14), usata via (XXXIII,10), usato tributo
(CI,8), usata legge (CXIWIJ), usate orme (CLV,4), usato stile (CCXXLX,9),
usata leggiadria (CCXLIX,9), usati soggiorni (CCLXXXII,8), usato affetto
(CCLXXXV, 7), usato ingegno (CCXCII,13), usate forme (CCCI,9), usato sostegno
(CCCXI,4), luogo usato (CX,1), viver usato (CCCXLLX,6).
Sikerült egy olyan tényezőt felismerni, amely tendenciaszerűen szabályozza
a melléknevek mondattani helyét Petrarca szonettjeiben. Ezek a határozószó-melléknév,
illetve a melléknév-főnév típusú szerkezetek, amelyekben a vezértag
határozza meg a bővítmények helyét. Ezt a szabályt egy másik jelenség,
a rím is erősíti. Mindebből következik, hogy érdemes volna a jövőben a
szintagmák vezértagjai és bővítményei kapcsolatát alaposabb vizsgálat alá
96