Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Új olasz jövevényszavak az írott magyar köznyelvben.<br />
írásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a magyarban is mindig olaszosan,<br />
zz-vel írják. A cc [tts]-vel való fonetikus magyar átírás elmaradásának<br />
több oka is van: egyrészt a nyelvi tabu, mert egy durva szavunkhoz nagyon<br />
hasonló lenne, illetve az, hogy a Ats/ fonémák a magyarban elég ritkán fordulnak<br />
elő (vö. Fábián 1985b: 10). Meglepő viszont, hogy Bakos a szótáraiban<br />
a [dz]-vel való ejtést írja (Bakos 1978:655, 1994:602). Az ÉKSz is kerüli a [isivel<br />
ejtést, amikor a [ddz]-vel vagy [zz]-vel való ejtésmódot közli.<br />
Pizzeria, pizzériája, pizzériái (MHSz:421; ÉKSz:1084). A pizzához képest jelentős<br />
késéssel az idegen szavak szótárában 1994-ben tűnik fel először „pizzát<br />
és más olasz ételeket felszolgáló vendéglő" (Bakos 1994:602); vö. „pizzát<br />
árusító és (és sütő) kis étterem, étkezde" (ÉKSz:1084).<br />
Ravioli, raviolija, raviolijai v. raviolii (MHSz:437). Az idegen szavak szótárában<br />
először 1987-ben szótárazták „derelyéhez hasonló, hússal töltött főtt tészta"<br />
(Bakos 1978:711). A szó a további kiadásokban is megmaradt, csak a meghatározása<br />
változott: „derelyéhez hasonló, hússal töltött főtt (mártással tálalt)<br />
tészta" (Bakos 1994:651). Lexikonban először 1994-ben szerepelt „derelyéhez<br />
hasonló, hússal töltött (főtt) tészta" (Magyar Larousse 3:434).<br />
A tárgyalt olasz szavak köznyelvivé válását kiváltó okok között az egyéni<br />
szabadságjogok elnyerését, az életmódban, az étkezési kultúrában végbement<br />
változásokat, valamint a kapitalizmus elterjedését jelölhetjük meg. Ezek az<br />
okok természetesen az 1990 tavaszán lezajlott politikai rendszerváltozásra vezethetők<br />
vissza. Ez tette lehetővé, hogy a kommunista diktatúrában papíron<br />
létezett számos egyéni jog (pl. a szólás-, gyülekezési, egyesülési szabadság)<br />
valóságosan gyakorolhatóvá váljék, hogy életbe léphessen a szabad vállalkozás<br />
joga, amely gyakorlatilag nem létezett az előző rendszerben. A politikai<br />
változás által elindított folyamatok nyomán kezdett megváltozni a lakosság<br />
életformája, és módosultak szokásai is.<br />
A túl általános megfogalmazásként hangzó egyéni szabadságjogokon belül<br />
egészen pontosan meghatározható kettő, amelyek a tárgyalt szavak köznyelvivé<br />
válását előmozdították. Ezek az utazás és a vállalkozás joga. Mind<br />
a kettőt igen korlátozott formában már a kommunista diktatúrában is lehetett<br />
gyakorolni. Sőt, még bizonyos mértékű bővülésükről is lehet beszélni<br />
abban az időszakban.<br />
A Rákosi-diktatúrában és azt követően magyar állampolgárok a kevés kiválasztottal<br />
ellentétben nem utazhattak nyugat-európai államokba. A hatvanas<br />
évek közepétől viszont egyre több olyan honfitársunk mehetett egyéni<br />
turistaútra háromévenként és korlátozott valutamennyiséggel nyugatra,<br />
akiket a politikai rendszer nem talált magára nézve veszélyesnek. A nyolcvanas<br />
évek második felében pedig az egyéni utak számának a korlátozása<br />
a politikailag „nem veszélyesek" esetében, ha hivatalosan nem is, de gya-<br />
163
Change language